ÁFA Általános forgalmi adó – 2007. évi CXXVII. tv.
bevallási (65 sz. nyomtatvány), befizetési határidő köv. hó 20-a /10032000-01076868/

2021. január 1-től minden online kassza mellett kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása

 NAV 3.0 – OSA – SZÁMLAADAT-SZOLGÁLTATÁS
2021. január 4-től minden kiállított számláról adatot kell szolgáltatni.
A regisztráció az Online Számla rendszerbe azoknak az áfaalanyoknak kötelező, akik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számlát állítanak ki. Regisztrálni az első ilyen számla kiállítását megelőzően kell.

Ha a kiállított számlában áthárított áfa az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, azt 1 napon belül kell rögzíteni a NAV online számla rendszerébe, ha az áthárított áfa összege az 500 000 forintot nem éri el, akkor a kiállítást követő 4 naptári napon belül kell. Abban az esetben is, ha egyáltalán nem számítunk fel áfát – pl. alanyi adómentes, fordított Áfás ügyletek.

Számla továbbra is kiállítható nyomdai úton előállított számlanyomtatvány használatával és számlázó programmal (vagy pénztárgéppel), azonban adatait a vállalkozásnak manuálisan kell rögzítenie a fenti határidő betartásával a NAV online rendszerébe. 

A nyugta kibocsátásának szabályai a 2021. január 4-től nem változtak, aki eddig jogosult volt kézi nyugta kibocsátására, a továbbiakban is állíthat ki ilyen nyugtát.
A kézi nyugtáról nem teljesíthető számlaadat- szolgáltatás.
Az online pénztárgéppel kibocsátott nyugtáról továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

Az adómentes ingatlan-bérbeadást 2021. január 4. után is elég egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani, arról nem kell számlát kiállítani, így ezzel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettség sincs. Ezt nem befolyásolja a szolgáltatás igénybevevőjének személye, jogállása (azaz hogy az igénybe vevő áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy).
Ez akkor is így van, ha a bérbeadó bizonylatolási gyakorlata szerint saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként. Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek kapcsán az adóalany nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, vagyis amelyekről adatot kell szolgáltatnia.

Az alanyi mentes (KATÁs, adószámos magánszemély) adózó – mivel áfa adóalanynak minősül – belföldön teljesített ügyletről bocsát ki számlát egy belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, akkor a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Egyéni vállalkozók lekérdezése – ÁFA alanyok lekérdezése – EU adószám lekérdezése

BREXIT
Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak után 2021. január 1-jén elhagyta az EU vámunióját is. 

Az Egyesült Királyság távozása az EU-ból egyben azt is jelenti, hogy 2021. január 1-jétől „harmadik országnak”, vagyis EU-n kívüli országnak kell tekinteni. Ez alól kivél Észak-Írország, mivel ott az EU vám-, áfa- és statisztikai jogszabályait kell alkalmazni továbbra is.

A fentiekből adódóan Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó termékek is vámkötelessé váltak.

 

F I Z E T E N D Ő  ÁFA:
– 27% (visszafelé: 21,26%), 18 % (3/A sz. mellékletben felsorolt termékek után) (15,25%)
5% (4,76%)
-ellenérték nélküli ügyletek (11-14.§) – pl: terméket más tulajdonába ad vagy enged át, illetve ingyenesen nyújt szolgáltatást, amihez előzőleg áfa levonási jog illette meg. Az adó alapja a 68-69.§ szerint alakul.
Áruminta vagy kis értékű ajándék átadása, valamint közcélú adománynak minősülő ellenérték nélküli termék-átadás vagy szolgáltatásnyújtás esetén, nem merül fel áfa-fizetési kötelezettség.

– mentes:
AAM – alanyi adómentes áfaalany – ha az előző vagy a tárgyévi összes értékesítés nem  haladja meg a  12 mFt-ot (188.§.)
Már azt a számlát Áfásan kell kiállítani amivel meghaladja a 12mFt-ot  (191.§. (2)) és havi Áfa bevallásra kötelezett.
A következő két évig nem lehet újra alanyi Áfa mentességet választani.
Az alanyi adómentesség elvesztésének a napja az értékhatár-átlépést megvalósító számla teljesítési napját megelőző nap. E változást 15 napon belül szükséges bejelentenie az adóhatósághoz.

ATK – tárgyi hatályon kívül
– közcélú adományozás (közhasznú bejegyzéssel rendelkezőnek) nem keletkeztet Áfa fizetési kötelezettséget (14.§3.)
Az Áfa törvény 9. szakasza rendelkezik a termék értékesítés fogalmáról, amibe nem tartozik bele a pénzeszköz feletti rendelkezési jog átadása. Ez azt jelenti, hogy az áfa körös adóalany áfa fizetés nélkül adhat pénzbeli támogatást közhasznú jogállással nem rendelkező egyesületnek is, melyet ráfordításként számolhat el, esetlegesen Tao. korrekcióval.
Ha természetben nyújt ingyenes szolgáltatást a társaság a civil szervezetnek, úgy áfa fizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben a civil szervezet nem rendelkezik közhasznú bejegyzéssel.

TAM – tárgyi adómentes ill. a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes
– ingatlan értékesítése és bérbeadása alapesetben, de választható rá Áfa fizetési kötelezettség (88.§.)
– szgk.eladásnál nem kell Áfát fizetni, de nem nyílik meg az időarányos levonási jog sem (87.§b.)

ATHK – ÁFA területén hatályon kívüli – harmadik országban teljesített ügylet
– Az exportértékesítésre vonatkozó adómentesség szabályainak módosulása szerint amennyiben az Európai Közösség területén kívülre történő termékértékesítés azért nem minősül adómentesnek, mert a termék az értékesítést követően 90 napon belül nem hagyta el az EK területét, a 90 napon túli, de 360 napon belül történő kiléptetés esetén lehetővé válik majd a fizetendő áfa utólagos csökkentése a kiléptető hatóság igazolásának birtokában. Ehhez viszont az ügylet teljesítését tanúsító számlát is megfelelően módosítani kell.

EAM – EU-n belüli értékesítés
-a más tagállamba irányuló értékesítés akkor lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• az eladó rendelkezik EU adószámmal,
• a terméket igazoltan más tagállamba kifuvarozzák,
• a vevő egy másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany,
• 2020-tól a Közösségi jogban szereplő – EU-szerte egységes – feltétel, hogy a vevő érvényes adószámmal rendelkezzen, amit közölnie kell az értékesítővel,
• úgyszintén 2020-tól – EU-szerte egységes – feltétel, hogy az értkesítő az ügyletet a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában (praktikusan az A60-as nyomtatványban) jelentse le.

MÁS TAGÁLLAMBA TÖRTÉNŐ KIVITEL, FUVAROZÁS IGAZOLÁSA 2020-TÓL

2020-tól a más tagállamba való kiszállítás igazolása egységesen meghatározásra került, az EU Végrehajtási Rendeletben szerepelnek.

Nézzük, mit lehet elfogadni a feladás vagy a fuvarozás bizonyítékaként. Az EU Végrehajtási Rendelete két nagy kategóriába osztja fel a kiszállítási igazolásokat. Bár a két kategóriának az EU Végrehajtási Rendelete szerint nincs hivatalos megnevezése, az egyszerűség kedvéért nevezzük őket alapigazolásoknak és kiegészítő igazolásoknak.

A kifuvarozást bizonyító alapigazolások a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok, mint például:

• az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél,
• a hajóraklevél,
• a légi teherszállítási számla vagy
• az áru fuvarozója által kiállított számla.

A kifuvarozást bizonyító kiegészítő igazolások az alábbi egyéb dokumentumok:

• a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény; vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok
• közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését
• a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

Fontos, hogy az igazolások egymásnak nem ellentmondó bizonyítékok legyenek. Kibocsátójuk

• egymástól független fél, illetve
• az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél legyen.

Más fuvarozási dokumentumok kellenek vevő és eladói státusban

Attól függően, hogy a fuvarozást az eladó vagy a vevő intézi, úgy más-más igazolásokat kell összegyűjtenie az értékesítőnek.

1.Ha az eladó szervezi a fuvart, két opció közül választhat:

• az alapigazolások közül legalább két egymásnak nem ellentmondó bizonyítékot gyűjt be (két alapigazolást),amelyeket egymástól, a vevőtől és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki, vagy
• az eladó egyszerre birtokában van az alapigazolások közül bármelyik egy és a kiegészítő igazolások közül bármelyik egy, a feladást vagy a fuvarozást igazoló, egymásnak nem ellentmondó bizonyítéknak, amelyeket egymástól, az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki.

2. Ha vevő szervezi a fuvart, akkor a fentiek két opció valamelyikén kívül az eladónak be kell szereznie a vevő nyilatkozatát is, amelyben a vevő kijelenti,

• hogy a terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és
• amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama,
• amely tartalmazza az összes kötelező tartalmi kelléket.

A vevői nyilatkozatnak tartalmazni kell az alábbiakat:

• kiállítás napját,
• a beszerző nevét és címét,
• a termékek mennyiségét és jellegét,
• a termékek megérkezésének idejét és helyét,
• közlekedési eszköz értékesítése esetén a közlekedési eszköz azonosító számát,
• és a beszerző nevében a termékeket átvevő személy azonosítását.

Ezt a nyilatkozatot a vevőnek az értékesítést követő hónap 10. napjáig kell az eladó rendelkezésére kell bocsátania.

L E V O N H A T Ó  ÁFA:

– kizárólag az adólevonásra jogosító árbevétellel arányosan, az abba betudható költségek  után felszámított áfából (120.§)

– gk. bérleti díj Áfájának 50%-a automatikusan levonható, a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. A magasabb arányú áfalevonás érdekében választható az útnyilvántartás vezetése is.

– a kisértékű (5.000,-Ft) ajándékból

– a vállalkozás érdekében vásárolt tárgyi eszközökből, ha ingó eszközként 60 hónapig, ingatlan esetében 240 hónapig szolgálja a működést, tulajdonában van. Ennek figyelése szükséges minden év végén, mert ha előbb  értékesíti adómentesen vagy selejtezi, akkor a beszerzéskor levont áfát arányosítani kell és a különbözetet fizetendőként be kell állítani az adóév utolsó bevallásában. (135.§)

– a levonható áfa megosztása szükséges, ha adóköteles és adómentes értékesítés is történik (123.§) – először tételes elkülönítés és a többi számlára arányosítás számításával (5.mell.)
Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal – a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakát megelőzően – a tárgyévi adómegállapítási időszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni.

Nem levonható Áfa (124.§.)
– telefondíj 30%-ából (TESZOR 61.10.,20.)

+ ha van magánhasználat az arra eső 20%

– motorbenzinből

– szgk. (Vtsz 8703) beszerzés és az üzemeltetéséhez kapcsolódó

anyagköltségekből (üzemanyag,alkatrészek,gumi)

– szgk. üzemeltetéshez kapcsolódó  szolgáltatások (bérleti díj, szerelés) 50%-a után

– parkolás, úthasználat (kivéve tgk.-ra), taxi

– repi (vendéglátás – étel,ital és kapcsolódó szállás,

Utazás, szabadidőprogram)

– lakóingatlan és annak építéséhez, felújításához használt anyagok és szolgáltatások
– természetbeni juttatások (helyi bérlet, ajándék) után.

IMPORT ÁFA -VÁMKEZELÉS
2018. január 1-jével új nemzeti vámtörvény lépett életbe, melynek következményeként vámigazgatási ügyekben a gazdálkodó maga vagy vámjogi képviselő járhat el.
A vámjogi képviseletnek két formája ismert: a közvetlen és a közvetett vámjogi képviselő.
A közvetlen vámjogi képviselő az eljárás során az ügyfele nevében és érdekében jár el, mint egy sima meghatalmazott. Az import során felmerülő vámteher (importáfa és vám) megfizetése és bevallása (+/-) az importőr kötelezettsége.
A közvetett vámjogi képviselet azonban egyedi képviseleti forma, amely kizárólag a vámeljárásokban alkalmazható. Lényege, hogy a vámjogi képviselő a képviselet ellátása során saját nevében, de ügyfele érdekében jár el.
A vámhatóság előtt a képviselő szerez jogokat és őt terhelik a kötelezettségek is. Ezen kötelezettségek között van az import során felmerülő vámteher (importáfa és vám) megfizetése és bevallása is.
A vámkötelezettség teljesítéséhez EORI vámazonosító számot kell kérni a NAV T201T nyomtatványán, regisztrációsadó kötelezettséghez pedig VPID számot.

ÁFA BEVALLÁS ÉS BEFIZETÉS
-gyakorisága a tavaly előtti Áfa fizetési kötelezettség összege szerint lehet:
havi – köv.hó 20-ig, újonnan alakult cégek indulásnál  is+ köv.év

negyedéves – n.évet köv. 20-ig vagy

éves – köv.év febr. 25-e ha árbevétel 50 mFt alatti.

Eus adószámmal rendelkezőnek mindenképpen negyedéves bevallási kötelezettsége van.

– a bevallás része
=2018. július 1-től a 100 eFt feletti Áfa tartalmú számlák tételes listája a vevői és a szállítói oldalon is az adószám feltüntetésével
=2020. július 1-től minden áfa levonásba helyezett bejövő számla tételes listája

ÁFA csak akkor kérhető vissza, ha a visszaigényelhető összeg eléri havonta 1 mFt-ot,
negyedévente 250 eFt-ot,
évente 50 eFt-ot, egyébként továbbvihető a köv. időszakra.

A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 162. § (1) és (2) bekezdése megváltozatta az adózás rendjéről szóló törvény 37. § (4) bekezdését, és egy új (4a) bekezdéssel bővítette a paragrafust.

Kiutalás a bevallástól számított 30. illetve 1 mFt-tól 45. naptól esedékes, ha a bevallás benyújtásáig minden szállítói számla kifizetésre került, ellenkező esetben 75. nap.

SZÁMLÁZÁS (Áfa tv. X.fejezet):

A számlát a teljesítés időpontjáig (amely valamilyen bizonylattal alátámasztott), de legkésőbb az ésszerű időn belül (a megfizetés napján vagy a teljesítéstől számított 8 napon belül) ki kell állítani. (163.§.), melyhez a teljesítést igazoló okiratot mellékelni kell, mert az az ÁFA elszámolásának alapja.

2009. február 1-től bruttó 900.000,-Ft-os előleg vagy ellenérték megfizetésénél mindenképpen kell számlát kiállítani, akkor is ha nem kérik (magánszemély vásárlónak is). (165.§.)

Devizában kiállított számla forintra történő átszámítása
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 80. paragrafusának (1) bekezdése alapján, ha termékértékesítés, termék közösségen belüli beszerzése, vagy szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni,

a) amely közösségen belüli termékbeszerzés esetén (áfatörvény 63. §), előlegfizetés esetén (áfatörvény 59. §), valamint az áfatörvény 60. paragrafusa szerinti esetben a fizetendő áfa megállapításakor érvényes,

b) amely az úgynevezett időszakos elszámolású ügyleteknél (áfatörvény 58. §) a számlakibocsátáskor érvényes,

c) amely az egyéb esetekben a teljesítéskor érvényes.

Az átszámításkor alkalmazandó árfolyam az utolsó, az előzőekben meghatározott időpontban érvényes MNB által közzétett árfolyam (ha a vállalkozás az MNB árfolyamot választotta és azt a NAVnak bejelentette).

MENTESÜLÉS SZÁMLAKIÁLLÍTÁS ALÓL
Az adóalany mentesül a számlaadási és nyugtaadási kötelezettség alól is az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes (alapítvány),  feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény  rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki.

KÉZI SZÁMLA
Nyomdai úton előállított, szigorú számadású nyomtatványok – nyugták, számlatömbök, számlalapok.
Számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalma (170.§.) pl.: nyugta: kibocsátás kelte, sorszám, megnevezés, összeg, hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja.

SZÁMLÁZÓ PROGRAM
A 2/2015 (II.3.) és a 23/2014. (VI.30.) NGM rendeletek 2016. január 1-től hatályos kiegészítései szerint minden számlázó programnak rendelkeznie kell adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval , amellyel – egy az adóhatósági ellenőrzés során bármikor előállítható – adatexport végezhető a rendeletben előírt adatok szerint.
2014.07.01-től nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a számlázó programhoz, mivel az azt előíró 24/1995. (XI.22.) PM rendeletet hatályon kívül helyezték. A megfelelőségi nyilatkozat helyett a számlázó program vásárlójának kell bejelenteni a számlázó program vásárlását a NAV felé 2014. október 1-től a SZAMLAZO nevű nyomtatványon.

A NAV ingyenes Online Számlázó programot tett közzé, mellyel teljesíthető az Online Számla adatszolgáltatás , elsősorban a mikro- és kisvállalkozások általános számlázási igényeihez igazítva.

A számlázó programokkal két fajta számla készíthető:
-PAPÍR ALAPÚ ELEKTRONIKUS SZÁMLA
-E-SZÁMLA

PAPÍR ALAPÚ ELEKTRONIKUS SZÁMLA – Pdf
A programmal kiállított számlát nyomtassa ki 1 példányban! Mivel nem elektronikus számla kibocsátásról van szó, így muszáj legalább 1 példányban kinyomtatnia a számlát, ez lesz az Önnél (vagy könyvelőnél) maradó példány.
Mivel a hatályos jogszabályok szerint a számla aláírás és pecsét nélkül is hiteles, így nincs más dolga, mint a számlát PDF-ben vagy beszkennelve elküldeni a vevőnek e-mailben.
Nagyon fontos, hogy az e-mailben ilyen módon elküldött számla nem minősül elektronikus számlának*, ezért a vevő részéről is szükséges a számlát kinyomtatni! A vevő tehát majd az általa kinyomtatott számlát fogadja be a könyvelésbe papír alapon, nem pedig az e-mailben átküldött PDF fájlt!

(*A hatályos ÁFA tv. 259. § 5. pontja szerint csak az minősül elektronikus számlának, ha a számlát eleve e-számlaként állítják ki és úgy is fogadják be a könyvelésbe! A fenti példa alapján jól látható, hogy a számla kiállítása és a könyvelésbe történő befogadása is papír alapon történik, ezért nem beszélünk ebben az esetben elektronikus számláról!)

E-SZÁMLA – ELEKTRONIKUS SZÁMLA
A számla kinyomtatását csak elektronikus számlázással lehet elkerülni.
Papír használata nélkül is kiállíthat számlákat, de az ilyen elektronikus számlák esetében kötelező a számlákat minősített elektronikus aláírással ellátni vagy a számlákat egy speciális elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) létrehozni és továbbítani.
Nagyon fontos, hogy az elektronikus számlázás alkalmazása esetén a vevő előzetes (jellemzően írásos) beleegyezése szükséges.
TIPP: Postaköltség nélküli számlázás elektronikus számlák nélkül >>

ONLINE SZÁMLA ADATSZOLGÁLTATÁS
NAV 1.0
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyleteiről kiállított számláiról, amely az Online Számla rendszeren keresztül teljesíthető.

NAV2.0
2020. július 1-től  minden kibocsátott számláról adatot kell szolgáltatni amit adóalanyként (akinek van adószáma)
-a belföldön teljesített ügyletről (belföldi partnernek vagy külföldi a partnernek, de Áfa szempontból Mo-i teljesítésű az ügylet)
– egy másik belföldi adóalanynak lett kiállítva.

Az Online Számla rendszer használatához, azaz az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez előfeltétel az adózó egyszeri regisztrációja.
Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítja a NAV-hoz.

Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén a számla adatait a webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 4 naptári napon belül kell teljesíteni. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait azonban már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

NAV 3.0
2021. január 4-től minden kiállított számláról adatot kell szolgáltatni.

SZámla vagy NYugta?

Az Áfa törvény nem tiltja és 2014.01.23-tól az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A.§ rendelkezik arról, hogy egy adózó minden készpénzes értékesítéséről is számlát állíthatson ki, melyet úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget..

A fenti rendelet azonban nem mentesíti az adózót, bejelentkezési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli

• az online pénztárgéppel rendelkező és
• a pénztárgép használatra kötelezett, de minden értékesítéskor számla kiállításról gondoskodó adózókat is.

A bejelentési kötelezettség a pénztárgép használatra kötelezett tevékenység megkezdését követő 5 napon belül esedékes, melyet elektronikus úton kell teljesíteni.

A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – külön jogszabály szerint – rendszeresen online adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. (178.§.(1a))

A nyugta helyett számlát adó adózónál 2021. január 4-től  nem kell a PTGSZLAH nyomtatványt megküldeni, mivel az a számlaadat szolgáltatás miatt jelentésre kerül.
Fontos hogy számlát csak akkor tud kiállítani az eladó, ha rendelkezésére áll a vevő neve és címe (esetenként az adószáma). Amennyiben a vevő nem adja meg adatait a számla kiállításához, akkor az eladó köteles nyugtát kibocsátani, s ha a lenti Rendeletben meghatározott tevékenységet végzi, akkor itt már belép a pénztárgép használat kötelezettsége.

2014-től a 48/2013 Rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag online pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

• a gyógyszertáraknak
• a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítés esetén
• a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 szerinti
  • 47.1-47.7 kiskereskedők és 47.91 csomagküldő kiskereskedők,
  • 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
  • 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
  • 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
  • 95.1-95.2 szerinti javítási,

 2017. január 1-től

• 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási
• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
• 49.32 szerinti taxis személyszállítási (Taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget.)
• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
• 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
  tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt
  (kivéve:
  /a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet
  / a 47.91 csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme
  / az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja
  / a termelői borkimérés
  / az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében)

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény meghatározásai:
nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére;
közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén;
üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésekben közreműködő magánszemélyek közvetlen vezetője is 10-50 eFt-ig, az adózó 1 mFt-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. (Art.172.§.)

Online pénztárgép használatára kötelezetté válók legfőbb teendői

Regisztrációs kód igénylése, beszerzés, üzembehelyezés

Tekintettel arra, hogy az online pénztárgép üzembe helyezése kizárólag regisztrációs kód birtokában lehetséges, szükséges PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembehelyezési kódot kérni. A pénztárgép regisztrációhoz szükséges egyedi azonosító igénylésére szolgáló PTGREG adatlap, illetve kitöltési útmutatója a NAV internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu/–> Letöltések –> Nyomtatványkitöltő programok –> Egyszerű keresés/Összetett keresés) letölthető.

Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes adó- és vámigazgatósághoz.

A NAV az üzembehelyezési kódot a kérelem elektronikus úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, a bejelentés postai úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az üzemeltető részére. Az üzemeltetőnek az elektronikus tárhelyére beérkezett regisztrációs kódot célszerű letárolnia, illetve egy példányban ki kell nyomtatnia.

Amennyiben az üzembehelyezési kód nem kerül felhasználásra, azzal kapcsolatban az adóalanynak elszámolási kötelezettsége nincs, azonban az illetéktelen felhasználás elkerülése érdekében javasolt annak biztonságos helyen való megőrzése vagy megsemmisítése.

A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózó az online pénztárgép beszerzéséhez támogatást igényelhet. A támogatásra vonatkozó részletszabályokat – a vonatkozó rendelet kihirdetését követően – a NAV külön tájékoztatóban jelentette meg.

A SZÁMLA KÖTELEZŐ ADATTARTALMA (169.§.) a következő:
1. kibocsátás kelte, számla sorszám, értékesítő adószáma, neve, címe, beszerző neve, címe, termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, teljesítés időpontja, adó alapja, mértéke, áfa összege.

A számlán a vevő nevén és címén kívül az adószámának is szerepelni kell minden esetben.

A kiszámlázott termék gyyártásnak vagy szolgáltatásnak szerepelnie kell a tevékenységi körében. A tevékenységi kör változását a NAV felé kell kötelezően bejelenteni, oda viszont 15 napon belül – erre érdemes odafigyelni, ha el akarjuk kerülni a felesleges bírságot! A Ctv. 24. §. 4b) tartalmazza ennek precíz menetét, azaz azt, hogy társasági szerződést nem kötelező módosítani, hanem a NAV elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégbíróság a tevékenységi köröket a cégjegyzékbe.

2. A számlán szerepeltetni kell az Áfa mértékét is (169.§.): (rövidítések a NAV Számlázó programjából)

• 5,18,27 % (ÁFA tv. 82.§)

• AAM: Alanyi adómentes (ÁFA tv. 188.§)
• TAM: „tárgyi adómentes”:

– a tevékenység közérdekű jellege miatt (ÁFA tv. 85.§.) –OKJ oktatás, fogorvos, közszolgáltatók:
alapítvány, egyesület cél szerinti tev.

– vagy a tevékenység egyéb sajátos jellege miatt (ÁFA tv. 86.§) –ingatlan értékesítés, bérbeadás
– biztosítási alkusz

–  (ÁFA tv 87.§.) – szgk. értékesítés

• KBA: adómentes – free of VAT
  – Közösségen belüli termékértékesítés (ÁFA tv. 89.§.) – EU adószámmal rendelkezőknek kiállított számlánál

• EAM: adómentes termékértékesítés a Közösség területén kívülre (ÁFA tv. 98.§.)
  -termékexport harmadik országba, amely a teljesítéstől 90 napon belül kiléptető hatóság igazolása szerint elhagyja az EUt
• NAM: egyéb nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó jogcímen megállapított adómentesség
• THK: területi hatályon kívül (ÁFA tv. 2.alfejezet) – teljesítés helye külföld
• FAD: Belföldi fordított adózás (ÁFA tv. 142.§.)
  – a termék vagy szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett – pl.: építési szerelési munkák és  – egyes acélipari termékek (VTSZ 7208-….)    ÁFA bevalláson tételes jelentési kötelezettség!
• ATK: Áfa tárgyi hatályán kívül
• KAF – különbözet szerinti szabályozás

Figyelem! AAM, TAM. KBA, EAM, NAM esetén a mentesség okát a megjegyzés rovatban szerepeltetni kell.
FAD – 142.§. fordított adózás:
– aki az alább felsorolt tevékenységeket végzi, számlájába nem állíthat be Áfát, ha a befogadó adóalanynak minősül. Ebben az esetben a befogadónak kell bevallani az Áfát.
= olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy az építésihatóságiengedély-köteles. Erről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.
Ha egy komplett szolgáltatásról szól a szerződés, akkor az ahhoz felhasznált anyagot is ÁFA nélkül kell számlázni, vagyis anyagot külön nem kell feltüntetni, csak szolgáltatást.
A vásárolt anyag ÁFÁ-ja visszaigényelhető akkor is, ha a kibocsátott számla fordított adózás alá esik.
A teljesítéshez igénybevett, befogadott alvállalkozói számlán sem szerepelhet Áfa – azt önadózással kell +/- (60,120.§) bevallani -, ha rosszul állították ki vissza kell küldeni.
= felszámolás alatt lévő cégtől kapott szla után

3. A kisadózók tételes adózója (KATA) az általa kiállított számlára a „Kisadózó” megjegyzést köteles feltüntetni. Amennyiben nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

4. „Pénzforgalmi elszámolás” – pénzforgalmi elszámolás esetén

• 2013-tól bevezették a pénzforgalmi elszámolású áfa fizetést (XIII/A.), melyet az választhat, aki atárgy naptári év elsõ napján kisvállalkozás, vagy annak minõsülne, nincs alanyi mentessége és nem áll csõd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében (kivéve Eus értékesítés, megtérített vagy megtérítendõ ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

1. a) sem a tárgy naptári évet megelõzõ naptári évben ténylegesen,
2. b) sem a tárgy naptári évben ésszerûen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelõ pénzösszeget.

A belföldön, a pénzforgalmi elszámolás idõszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendõ adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírá-sakor, kézhezvételekor állapítja meg; illetve a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelõ beszerzést –,szolgáltatás igénybe-vételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás idõszakában legkorábban abban az adómegállapítási idõszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítõ, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik, akkor a adót legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.

A számlán fel kell tüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” szöveget és így a számla befogadó partner is csak akkor vonhatja le az áfá-t, ha kiegyenlítette a számlát.

5. 2008. január 1-től a külföldi pénznemben kiállított számlákon forintban is fel kell tüntetni az Áfa értékét (172.§.) és az árfolyamot, amelyet a számviteli politikának és NAV-nak tett nyilatkozatnak megfelelően, jellemzően a számla teljesítés napján (80.§.) érvényes MNB devizaárfolyamon kell átszámítani.

Nem kötelező elemek:
– 2010.04.01-től a számla példányszámát és példánysorszámozását nem kell feltüntetni.
-2010.09.27-én a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet  1/F.§ pont (1) bekezdés hatályon kívül helyezésével ELTÖRÖLTÉK a számla eredeti és másolati példányainak megkülönböztetését is.

A keltezés csak szigorú sorszámadás szerint történhet.

A fizetési mód csak tájékoztató jellegű adat, a számla bármilyen módon kiegyenlíthető.

Magyar vagy idegen nyelven egyaránt kiállítható,  2012-től az adóhatóság az angol, német és francia nyelveken is köteles elfogadni a gazdasági eseményt igazoló bizonylatokat, egyéb nyelveknél kérheti a fordítást.

– SZJ, VTSZ szám, elég csak szövegesen kiírni az értékesített terméket vagy szolgáltatást, hogy beazonosítható legyen. (169.§f.)(Ezek a besorolási számok esetleg a befogadónak hiányozhatnak, mivel pl. az értékcsökkenés elszámolásánál e számok szerint kell eljárni.)

A számla aláírása nem kötelező. (177.§.)
A számla aláírás és pecsét nélkül is érvényes! Ez a szabály teszi egyébként lehetővé azt is, hogy a számlát egyszerűen akár e-mailben is átküldheti a vevőnek, a vevő így kinyomtathatja azt.

Számlán feltüntetendő fontosabb megjegyzések:

• A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.

Alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás továbbszámlázása:

Az iparűzési adó alapjának kiszámításához fontos, hogy adójogilag miként minősül az igénybevett szolgáltatás, csökkentheti-e.

Közvetített szolgáltatásokról akkor beszélhetünk, ha az igénybe vett szolgáltatást a vállalkozó saját nevében, a megrendelővel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbértékesíti. Vagyis, ha vállalkozó nem a saját teljesítményéhez veszi igénybe a szolgáltatást, hanem változatlan formában adja tovább azt, és a számlából és a megrendelővel kötött szerződésből egyértelműen kitűnik a közvetítés ténye. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és az egyes közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban, a szolgáltatás megnevezésével és annak továbbszámlázott ellenértékével kell feltüntetni. Amennyiben csak közvetített szolgáltatást számláz a vállalkozó, akkor elégséges a számlában a “közvetített szolgáltatás” megnevezést szerepeltetni.

Alvállalkozói teljesítménynek az a szolgáltatás tekintendő, amelyet a megrendelővel kötött vállalkozói szerződés szerint elvégzendő munkák közül nem a vállalkozó, hanem helyette valamely más személy vagy vállalkozás (alvállalkozó) végez el, annak értéke beépül saját teljesítményébe, annak részévé válik. Az alvállalkozói jogviszonyt minden esetben a három érintett személy (megrendelő, vállalkozó, alvállalkozó) között létrejött két írásos Ptk. Szerinti vállalkozási szerződés (megrendelő-vállalkozó és vállalkozó-alvállalkozó) tartalmi kapcsolódása hozza létre.

Vállalkozási vagy megbízási szerződés:
A megbízási és a vállalkozási jogviszony is a Ptk. által szabályozott kategóriák.
Döntő ismérv – ha a díj kifizetése eredményhez kötött, akkor vállalkozási szerződésről, ellenkező esetben megbízási szerződésről van szó.
A megbízás egy gondossági kötelem, ahol a megbízott arra vállalkozik, hogy egy ügyet ellásson, a megbízó utasításait követve, annak érdekében jár el, de nem mindig várnak el tőle konkrét eredményt. A megbízott mindent megtesz a rábízott ügy ellátása érdekében, de kézzel fogható terméket, eredményt nem nyújt át a megbízónak.
A vállalkozási jogviszony azonban eredménykötelem, a vállalkozási jogviszonyban tevékenységet végző személytől eredményt várnak el, és azt, hogy az eredmény legyen alkalmas rendeltetésszerű használatra, ellenkező esetben szavatossággal tartozik.
Úgy is meghatározhatjuk a két forma közötti különbséget, hogy az eredménykötelem alaptípusa a vállalkozási szerződés, az ügyviteli jellegű szolgáltatások alaptípusa a megbízási szerződés.

Az iparűzési adó alapjából történő levonása csak fenti feltételekkel lehetséges!

Közbeszerzéseknél az alvállalkozó fogalmát a 2011.évi CVIII. Kbt. 4.§.-a tartalmazza.

-Kifogás hiányában a kézhezvételtől számított 5 napon belül a számlánkat elfogadottnak tekintjük!
A számla visszaküldésének( el nem fogadásának) vannak szabályai. Az adós szempontjából fontos, hogy a vitatott követelést tartalmazó számlát a kézhezvételtől számítottan a számlában megjelölt teljesítési határidőt követő 20. napig vitathatja. A számla fizetési határidő elmúlta utáni 20. nap múlva a számla kibocsátója felszámolást is kezdeményezhet a befogadó ellen, amikor már nincs lehetőség a kifogásolásra, csak kiegyenlítés után a bíróságon.

-A tulajdonjog a számla teljes árának kiegyenlítéséig fenntartva.

-Kérjük a fizetési határidő betartását! Számlánk határidőn túli fizetése esetén késedelmi kamatot számítunk fel, melynek mértéke a mindenkori MNB alapkamat kétszerese.

-A környezetvédelmi termékdíj köteles csomagolószer díja az eladót terheli.

-Energiaadó megfizetve.

-A számla olyan programmal készült, mely minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályoknak.

-Eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat.

A számla mellékletei (amit rendszerint kérnek az ellenőrök, hisz az Áfa elszámolás alapja):

– 200 eFt felettinél írásos szerződés

– munka elvégzéséről teljesítési igazolás

Amennyiben egy számlát téves adattartalommal állított ki, úgy két dolgot tehet:
1. Egy stornó számla kiállításával az eredeti számlát érvénytelenítheti, majd kiállíthat egy új számlát. Ilyenkor összesen 3 számla keletkezik: rossz számla, rossz számla stornója (teljesítési dátumának meg kell egyeznie a stornózni kívánt számláéval), jó számla.

2. Egy helyesbítő számla kiállításával korrigálhatja az eredeti számlán elvétett hibát (pl.: vevő adatainak elírása, téves dátumozás) vagy pótolhatja a lemaradt információkat, tételeket. Ilyenkor csak 2 számla keletkezik: rossz számla, helyesbítető számla (mely az eredeti számlára hivatkozva ) ellentétes (mínuszos) előjellel tartalmazza az eredeti számla tételeit és utána pozitív előjellel a helyes számlatételeket. A két számla együtt lesz érvényes, mindkettőt oda kell adni a vevőnek! Több sorból álló számlák esetén a helyesbítő számla alkalmazása kényelmetlenné, a vevő számára nehezen érthetővé válik, így ilyenkor inkább az 1-es pontban leírtak szerint a számla érvényteleníté-se és újbóli kiállítása javasolt (lásd 1-es pont!).

Előleg számlázása:
2004. májusban életbe lépő számlázást érintő jogszabályok óta az előleg számla, mint olyan megszűnt.
Az előleg számla ma nem jelent mást, mint egy normál, teljesen hagyományos számlát, amin az eladó előleget számláz ki a vevő részére.

1. Előlegbekérő levél vagy proforma számla kiállítása.
2. Pénz megérkezése után az előlegről oly módon kell a számlát kibocsátani, hogy a teljesítés időpontjának meg kell egyeznie az összeg tényleges jóváírásának dátumával és hivatkozni kell az ügyletre, amibe az előleg beszámítható lesz. (159.§.)

Figyelem! Áfa fizetési kötelezettséget von maga után az előleg jóváírása. (59.§)

3. Teljesítést követően kerül sor a végszámla kiállítására az előleg levonásának feltüntetésével.

Partner önkéntes – szerződésben nem rögzített – előrefizetéséből nem keletkezik Áfa fizetési kötelezettség.

EU-S SZÁMLA
Belföldi adóalanynak külföldi pénznemben kiállított számla esetében az áfa összegét kötelező forintban megjeleníteni.
EU adóalanynak fő szabály szerint csak akkor számlázhat ÁFA felszámítása nélkül, ha Ön is és a vevő is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal és azok a számlán feltüntetésre kerültek!
Amennyiben a külföldi vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, úgy az ÁFA-t mindenképp fel kell neki számítani, nem mentség az, hogy a vevő EU-s országba tartozik. Ilyen számla esetén a számlán kötelező feltüntetni az ÁFA értékét forintban átszámolva.
Az utalási adatoknál szükséges megadni az IBAN (egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám) azonosítót, illetve a SWIFT kódot (a számlavezető bank kódja), hogy külföldről is el tudja végezni a partner az utalást.

Adóalanynak nyújtott, főszabály szerinti, közösségben belüli szolgáltatásnyújtás esetén a következőképpen járunk el:

• a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helye, vagyis a megrendelő országa
• az értékesítés nem fog beleszámítani a 12 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot kell kérni
• a közösségi termékbeszerzés szabályai szerint járunk el
• közösségi fordított adózásra való hivatkozással, adómentes számlát állítunk ki.
• gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallás és összesítő nyilatkozatot kell készíteni

Harmadik országbeli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén hasonlóan járunk el, mint a közösségen belüli szolgáltatásnyújtáskor, néhány, a dolog természetéből fakadó eltéréssel:

• a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helye, vagyis a megrendelő országa
• az értékesítés nem fog beleszámítani a 12 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot nem kell kérni
• a közösségi termékbeszerzés szabályai szerint járunk el
• fordított adózásra való hivatkozással, adómentes számlát állítunk ki.
• gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallást csak akkor kell kiállítani, ha visszaigénylési jogunkat gyakoroljuk, összesítő nyilatkozatot pedig nem kell készíteni

Nem adóalanynak nyújtott, főszabály szerinti szolgáltatás szabályai:

• a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye, vagyis belföld
• az értékesítés beleszámít a 12 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot nem kell kérni
• alanyi adómentes minőségünkben járunk el
• alanyi adómentes számlát állítunk ki.
• nem gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallás és összesítő nyilatkozatot nem kell készíteni

Ezek után már csak a közösségen belüli, adóalanynak nyújtott nem főszabály szerinti szolgáltatások szabályai vannak hátra:

• a legfontosabb szabály a teljesítési hely meghatározása, amelyben cikksorozatunk előző része lesz olvasóim segítségére
• a teljesítési hely meghatározása után pedig az előzőekben leírt szabályok szerint járunk el

Áfa fizetési kötelezettség  és mérték elbírálásánál először a teljesítés helyét (II. fejezet), majd idejét kell tisztázni.

A termékértékesítés teljesítési helye: ahol a termék az értékesítés teljesítésekor van)

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye: a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye (telephelye) (Eu-n belülinél is), így pl. nem belföldi szolgáltatásnál a fordított adózást kell alkalmazni. Tehát ha magyarországi adóalany nyújt szolgáltatást külföldi adóalanynak az adót a külföldi fizeti, ha magyarországi adóalany vesz igénybe szolgáltatást külfölditől az adót a magyar adóalany fizeti a fordított adózás szerint (37.§) és vonja le (120.§).  Ezen Eu-s szolgáltatásokról a termékbeszerzésekhez hasonlóan összesítő nyilatkozatot kell beadni az Áfa bevallással együtt.  Ha az EUs termékértékesítés a negyedévben meghaladja az 50.000 EURót, akkor havi bevallásra kötelezett.

A Közösségi termékbeérkezések együttes összege, visszamenőlegesen 12 hónapra vonatkozóan meghaladja a 60 millió forintot, akkor az adózónak a Központi Statisztikai Hivatal felé INTRASTAT adatszolgáltatási kötelezettsége is van!

Ha a szolgáltatási ügylet igénybevevője nem adóalany a teljesítés helye továbbra is a szolgáltatást nyújtó székhelye.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások (ingatlanközvetítő, építési munkák végzése) esetében a teljesítési hely ahol az ingatlan van.

Oktatási, kulturális, éttermi és sportszolgáltatásoknál, kiállítások, vásárok rendezésénél a teljesítés helye ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

Folyamatos szolgáltatás

Folyamatos szolgáltatás teljesítési ideje:
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban (pl. készenléti díj, egyéb folyamatos szolgáltatás) állapodtak meg, akkor a számla teljesítési időpontjának elbírálása változó, megjegyzésként fel kell tüntetni a tényleges teljesítési időpontot is a számviteli elszámolásokhoz.
Konkrétan az áfatörvény 58. §-a alá tartozó ügyletekről (pl.: közüzemek,könyvelés,bérleti díj) van szó.
2016 január 1-től módosult az időszakos elszámolású ügyletek (pl.: bérleti díj, készenléti díj, átalánydíjas karbantartás,…) teljesítési időpontja (Áfa tv. 58.§)

Még fontosabb szerepet kapott a szerződésben rögzítettek és a számlázás pontos betartása.

A szerződésben mindenképpen szerepelnie kell – mert ezek alapján lehet a törvény szerint eldönteni az Áfa teljesítési időpontot- a következő adatoknak:

– szerződés időtartama (határozatlan vagy pl. januártól decemberig,…)

– elszámolási időszak (havonta, negyedévente, max. évente)

– fizetés esedékessége=fizetési határidő (december 31.,vagy az elszámolási időszak utolsó napja vagy az azt követő 10.nap,…)

Az is fontos, hogy  a számlakiállítás alap szabálya, hogy azt késedelem nélkül, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátani.

Az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont határozza meg az Áfa fizetési kötelezettség keletkezésének, befizetésének és bevallásának időpontját, mely eltérhet a tényleges teljesítési időponttól.

Áfa teljesítési időpont az időszakos elszámolású ügyleteknél a 2016. január 1-i új szabályozás szerint a következő lehet:

Esetek	számlát a teljesítési időszakban állítja ki  (fő szabály)(elszámolási időszakon belüli  előre fizetésnél is)	számlát a teljesítést követő időszakban állítja ki (fő szabály)(előre fizetés alapján utólagos számlázás)	számlát a teljesítést megelőző időszakban állítja ki (előre számlázás)	számlát a teljesítést követő időszakban állítja ki (utólagos fizetés és számlázás)	számlát a teljesítést követő időszakban állítja ki 60 napot meghaladó fizetési határidővel (utólagos fizetés és számlázás)
	Októberi  szolgáltatási díjat októberben számlázza	Októberi  szolgáltatási díjat novemberben számlázza.	Októberi  szolgáltatási díjat szeptemberben számlázza	Októberi  szolgáltatási díjat novemberben számlázza.	Októberi szolgáltatási díjat novemberben számlázza 90 napos fizetési határidővel.
Számla kelte	legkésőbb 2016.10.31.	2016.11.01	pl. 2016.09.15., de legkésőbb 2016.10.30	2016.11.01	2016.11.01
	elszámolási időszak utolsó napja		számla kibocsátás időpontja	fizetés esedékesség napja
Teljesítés időpontja	2016.10.31	2016.10.31	2016.09.15	2016.11.16	2016.12.31
Fizetési határidő	2016.10.31.-ig	2016.10.16	2016.10.30 ig	2016.11.16	2017.01.30
Szabályok	Teljesítés dátuma megegyezik a szerződés szerinti elszámolási időszak utolsó napjával.	Teljesítés dátuma megegyezik a szerződés szerinti elszámolási időszak utolsó napjával.	Teljesítés dátuma megegyezik a számla keltével.	Teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel, max. 60 napos fizetési határidőnél	Teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel, de az nem lehet későbbi, mint a teljesítés időszakának utolsó napja + 60 nap

1. Főszabály

Elszámolási időszak utolsó napja:

• ha az elszámolási időszak utolsó napján történik meg a számlakiállítás és a fizetés is (azonnali készpénzfizetés),

Például:
Ha az augusztus havi könyvelési díjról 2016. aug.31-én kerül kiállításra a számla, amely augusztus 31-ig esedékes, akkor áfa szempontjából aug. 31. a teljesítési időpont.

• ha hamarabb történik meg a fizetés, a számla kiállítására azonban az elszámolási időszak utolsó napját követően kerül sor,(fizetés alapján utólagos számlázás)

Például:
Ha az augusztus havi könyvelési díjat aug. 26-án megfizetik, de 2016. szept. 5-én kerül a számla kiállítására, akkor áfa szempontjából aug. 31. a teljesítési időpont.

• ha a számlakiállítás megtörténik az elszámolási időszak utolsó napja előtt, de a fizetés az elszámolási időszak utolsó napján esedékes.

Például:
Ha az augusztus havi könyvelési díjról 2016. aug.25-én kerül kiállításra a számla, amely augusztus 31-ig esedékes, akkor áfa szempontjából aug. 31. a teljesítési időpont.

2. „Előrefizetés”

Számla kibocsátásának időpontja:

ha a fizetés esedékessége és a számla kibocsátásának napja is megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját.

Előre számlázás esetén (a számlakibocsátás és a fizetési határidő is megelőzi az időszak utolsó napját), az áfa fizetési kötelezettség a számla kibocsátásakor keletkezik: lényegében előrébb kerül a 2015-ös szabályokhoz képest.

Például:
Ha az augusztus havi könyvelési díjról 2016. július 25-én kerül kiállításra a számla, amely augusztus 10-ig esedékes, akkor áfa szempontjából július 25. a teljesítési időpont.

Ha az augusztus havi könyvelési díjról a számlát 2016. augusztus 5-én állítják ki, és az alapján a fizetés augusztus 25-én esedékes, akkor nem augusztus 25. vagy augusztus 31. a teljesítési időpont, hanem augusztus 5., a számlakiállítás időpontja.

3. „Utólagos fizetés”

Fizetés esedékességének napja:

ha a fizetési határidő  az elszámolási időszak utáni, a 60. napnál nem későbbi időpont .

Kevesebb, mint hatvan napos fizetési határidővel történő számlázás esetén (az időszak utolsó napjához viszonyítva) az áfa fizetési kötelezettség a fizetési határidő napja lesz, ami lényegében megegyezik a 2015-ös szabályokkal.

Például:
Ha az augusztus havi könyvelési díj 2016. szeptember 10-ig esedékes, akkor szeptember 10. a számlán szereplő teljesítési időpont (mert ez még benne van a 60 napban), így itt alkalmazható a fizetési határidőre vonatkozó kitétel. Havi bevalló esetén ezen összeget az október 20-ig beadandó bevallásban kell figyelembe venni.

4. Elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap:

a fizetési határidő  az elszámolási időszak utáni, a 60. napnál későbbi időpont .

Hatvan napos vagy több mint hatvan napos fizetési határidővel történő számlázás esetén (az időszak utolsó napjához viszonyítva) az áfa fizetési kötelezettség az időszakot követő hatvanadik napon lesz, az áfa fizetési kötelezettség ebben az esetben is hamarabb lesz, mint a 2015-ös szabályok szerint.

Ha a fenti példa szerint az augusztus havi könyvelési díjnak 2016. november 5. a fizetés határideje, akkor november 5-ét kell viszonyítani az elszámolási időszak utolsó napjához, augusztus 31-hez. Megállapítható, hogy ez meghaladta a 60 napot, ezért a fizetési határidő (nov. 5.) nem írható teljesítési időpontként a számlára. A teljesítés időpontja a 60. nap, azaz október 30.

Ami nem változik, de fontos szem előtt tartani egy folyamatos teljesítésű számla kiállításakor:

• A folyamatos teljesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nincs az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás.
• Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.
• EU-n belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
• Nemzetközi fordított adózású szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél.
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani
• Devizás számlánál a kibocsátás napján érvényes árfolyamon kell forintosítani (a választott hitelintézet devizaeladási árfolyamát, mikrogazdálkodói beszámolót készítők pedig az MNB árfolyamát használják!)

A vevő a rá vonatkozó Áfa bevallási időszakban ugyanannak több ügyletet teljesít, akkor arról (írásos megállapodás szerint) gyűjtő számlát is kiállíthat, melynek teljesítési időpontja az adómegállapítási időszak utolsó napja. (164.§.) A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen kell feltüntetni a tényleges teljesítések dátumával. (171.§.)

Az áru eredetét bizonyító számlának vagy másolatának mindig a helyszínen kell lennie.

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru értékének 40 százaléka is lehet a bírság. (Art.172.§.19)

Az árukereskedelmi tevékenységet folytató a 3.600.000,-Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést csak akkor fogadhat el 2008. március 15. után, ha azt külön engedélyben kéri. (2007.évi CXXXVI. tv.)

Kapcsolt vállalkozások közötti számlázásnál a KKV vállalkozóknak transzferár nyilvántartást nem kell vezetniük, de a hatóság kérheti a szokásos piaci ár levezetését az ügyletre vonatkozóan.

A Ptk. 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Már mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező számlánként +minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget (kamatfizetési kötelezettség első napján érvényes MNB középárfolyammal) is felszámolnia behajtási költségátalányként. Július 1-től kezdődően a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére (eddig a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat volt az irányadó).A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél,  valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A felszámítandó késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke, az eddigi héttel szemben. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles (Ptk. 301/A §).

Ptk.  módosítás, hogy ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 292/A §).

<– Vissza a Hírekhez