ALAPÍTÁSTÓL – A MEGSZŰNÉSIG

Gazdálkodási tevékenység végezhető egyéni vállalkozóként vagy cégként.

Cégalapítás – alapító okirat
A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint minden egyes gazdasági társaság alapítása során ún. létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapokmány) elfogadása szükséges a tagok részéről.

-cégforma kiválasztása:

Kkt.: A közkereseti társaság (a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

Bt.: A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a Gt-ben meghatározott kivétellel – nem felel.

Kft.: A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével, ami min. 3 mFt) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.
A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.

Rt.: A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével, ami min. 5 mFt) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.
A részvénytársaság zárt körben, vagy nyilvános eljárással alapítható.

-Tevékenységi kör(ök) kiválasztása:
A Gt.12.§(1)c., pontja szerint a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság főtevékenységét és további tevékenységi köreit – ez a cégalapítás során értendő.
” (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során – a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül – minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság – a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.“

A tevékenységi kör változását 15 napon belül a NAV felé kell kötelezően bejelenteni a T201T nyomtatványon. A Ctv. 24. §. 4b) leírtak szerint a NAV elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégbíróság a tevékenységi köröket a cégjegyzékbe 2006 óta.
A jövedéki adóval terhelt termékek forgalmazása speciális engedélyhez kötött tevékenység, melyet a területileg illetékes NAV Vámparancsnokság állít ki az adózó kérelmére. Fokozott hatósági ellenőrzés mellett végezhető. Az ilyen jellegű tevékenység végzése külön adóhatósági eljárás után végezhető. Meg kell szerezni a szükséges engedélyeket, mely feltétel rendszerét az adott termékhez kapcsolódó jogszabályi környezet határozza meg. Lásd dohányáruk, üzemanyag, alkoholtartalmú termékek stb. A vonatkozó PM rendelet tartalmazza a kérelem tartalmát és a csatolandó mellékleteket, igazolásokat. Ez gyakorlatilag a nagykereskedelmet jelenti, kiskereskedelemhez nincs szükség engedélyre, hiszen a kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag jövedéki engedélyes nagykereskedőtől szerezhet be.

A jövedéki adós termékek forgalmazásán kívül is van olyan tevékenység amit telephely- vagy üzlet működési engedélyhez, egyéb hatósági engedélyhez, képesítéshez kötnek jogszabályok, rendeletek. Ezek a következők:

• képesítéshez kötött: ezen az NSZFH linken lehet kikeresni
• cégformához kötött:
• közigazgatási szerv bejelentéshez kötött: pl. játék-automata üzemeltetés
• nyilvántartásba vételhez kötött: pl. utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő, tolmács
• hatósági engedélyhez kötött: alapítási engedély pl. pénzügyi vállalkozás; működési engedély pl. szakértői működés, üzletben kereskedelem, panzió
• koncesszióköteles: pl. nemzeti dohánybolt

Kis- és nagykereskedelmi tevékenységnél a legtöbb esetben online pénztárgép használatára kötelez a jogszabály.

– Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, melynek jogszerűségét igazolni köteles.
Minden bejelentett székhely, telephely és fióktelep, amely más önkormányzati illetőséggel bír és ott vállalkozói tevékenységet végeznek az iparűzési adó szempontjából külön-külön adóztatónak minősül.

– ügyvezető kijelölése
2012-től a Tbj. tv. szerint az ügyvezető biztosítottnak minősül és járulékfizetési kötelezettség terheli, ezért lényeges az ügyvezető személyének helyes kiválasztása.
A vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve Kkt. és Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, ha a társasági szerződésben erről külön nem rendelkeznek.
-tagok személyes közreműködését nem kell (és nem is érdemes az esetleges járulékfizetési kötelezettség keletkezése miatt) a társasági szerződésben rögzíteni, arra a tagok bármikor külön megállapodást köthetnek.

– ÁFA adózási módjának kiválasztása
Az cégbejegyzési kérelemmel együtt az ügyvéd intézi a NAVnál a bejelentkezést és az adószám kérését.
A tevékenységi körök és a várható árbevétel figyelembevételével az alanyi ÁFA mentesség és az ÁFA általános szabályok szerinti megállapítását vagy pénzforgalmi elszámolást választhat. Bérleti díjjal foglalkozó cégnél még egyéb szabályokra is figyelni kell.
EU-s adószám kérésről is lehet rögtön alapításkor dönteni, de legkésőbb a kereskedelmi kapcsolat megkezdésekor.

ALAPÍTÓI OKIRATot, társasági szerződést és aláírási címpéldányt kell készíteni ügyvédnek, aki az ellenjegyzett okiratokat az illetékes cégbírósághoz benyújtja elektronikus úton.
A cégalapításhoz szükséges papírok cégbírósági benyújtását követően előtársaságként megkezdheti a cége a működését.

ELŐTÁRSASÁG – alapítástól a bejegyzésig:

= a cég megkezdheti működését, szerződéseket köthet, de gazdasági tevékenységet csak

adószámmal folytathat

= önálló beszámoló készítés a bejegyzéstől számított 90 napon belül és esetlegesen letétbe helyezés

= Számviteli Politika, Számlatükör és szabályzatok, valamint a pénzmosás elleni, az adatvédelmi és cafetéria  szabályzat elkészítése 90 napon belül, amely az ügyvezető felelőssége.
A mikrogazdálkodói beszámoló választásával mentesül a Számviteli Politika és Pénzkezelési szabályzat készítése alól.

= előtársasági időszakról csak akkor kell külön bevallásokat készíteni, ha ebben az időszakban végzett gazdasági tevékenységet vagy az alapítás és bejegyzés időpontja eltérő üzleti évet érint

= ügyvezető Ügyfélkapu regisztráció adószám megszerzését köv. 8 napon belül

=A cégalapítással együtt a cégbíróság automatikusan a cége székhelye szerint illetékes önkormányzathoz is megküldi az adatokat a helyi iparűzési adó végett.
Amennyiben a cég a székhely szerinti önkormányzattól eltérő önkormányzat illetékességi területén telephellyel rendelkezik, akkor a telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság(ok) felé a bejelentkezési kötelezettsége továbbra is fennáll.

=törzstőke befizetése pénztárba vagy bankba

 

BEJEGYZETT TÁRSASÁG – cégbejegyzés napjától:

= Cégkapu regisztráció

= ügyvezető jogviszonyának bejelentése az adószám megállapítását köv. 8 napon belül (T1041)

-Cégként kamarai regisztrációs kötelezettsége van a cégbejegyzést követő 5 napon belül. A regisztráció éves díja 5.000 forint, amelyet minden évben meg kell fizetnie márc. 31-ig a kamara részére.

-A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek  külön bankszámlát kell nyitnia adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül.

Minden esetben vállalkozói számlát kell nyitnia

• a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságoknak:
  1. közkereseti társaság,
  2. betéti társaság,
  3. korlátolt felelősségű társaság,
  4. részvénytársaság,
• ÁFA fizetésre kötelezett egyéni vállalkozónak,
• valamint ÁFA fizetésre kötelezett magánszemélynek is.

-KSH 1032 bejelentkezés 15 napon belül.

-NAV T201T változás bejelentés – kiegészítő adatok megadása 15 napon belül.

 

MŰKÖDÉS

Minden értékesítésről az Áfa tv. 159.§-a szerint számlát kell kiállítani. Ha a vevő nem adóalany (magánszemély), akkor bruttó 900 eFt összegig elég a kézi nyugta is.
48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag online pénztárgéppel (azaz gépi nyugtával) tehetnek eleget a következőkben felsorolt adóalanyok, illetve üzletek, ha nem állítanak ki számlát:
a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 (Csomagküldő, internetes kiskereskedelem) szerinti kiskereskedelmi,
5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
7. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
8. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
9. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
10. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
11. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
12. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
13. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

1. ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
2. bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
3. bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
4. bd) a termelői borkimérés,
5. be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
6. c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”

-Számla nyomtatvány ill. számlázó program vásárlása. Utóbbit 8 napon belül NAVhoz be kell jelenteni a “SZAMLAZO” nyomtatványon.

-Pénztárgép köteles tevékenység folytatása esetén pénztárgép beszerzése és bejelentése.
2017. január 1-től online pénztárgép használata kötelező, melyhez a NAVtól regisztrációs kódot kell kérni a PTGREG nyomtatványon.
Ha az adóalany a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról – PTGSZLAH adatlapon – adatszolgáltatást teljesíteni aNAVnak tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.

-A bélyegző használata nem kötelező, az azonban előírás, hogy hivatalos iratokon szerepelnie kell a cég legfontosabb adatainak, melyre megfelel a bélyegző használata.

 

–Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség megállapítása, ami leggyakrabban a csomagolószerek (raklap, doboz, szatyor) tekintetében keletkezik.
A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót terheli, ami bejelentkezési és bevallási kötelezettséggel jár.
Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

-Az első években keletkezett esetleges veszteségek miatt a társaság már hamar szembesülhet azzal, hogy nem felel meg a Ptk. szerinti tőkemegfelelési szabályoknak, ami később további jegyzett tőke emelést illetve egyéb tőke bevonást jelenthet.

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK lehetnek, pl.:
-iroda bérleti díj
-irodaszer
-takarítás, könyvelés, adatrögzítés, tanácsadás
-bérköltség + járulékai
-Ha utazási költségtérítést, üzemanyagfelhasználást szeretne elszámolni és nincs céges autója, akkor ezt kiküldetési rendelvénnyel teheti meg, ha a képviseletre jogosult tagnak van a nevén személygépkocsi. A kiküldetési rendelvényen számolható el a vállalkozás érdekében felmerült útra vonatkozó norma szerinti üzemanyaghasználat és a gépkocsi avulási költsége.
Kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.
-bármilyen természetbeni juttatásnak számító költség elszámolása plusz adófizetési kötelezettséget von maga után – pl. reprezentáció, ajándék, telefondíjból a magánhasználat, …

Egyéni vállalkozás indítása (tájékoztatás nyilvantarto.hu weboldalon)

Egyéni vállalkozás előnyös lehet évi 12 millió Ft árbevételig

A vállalkozás indításához szükség van ügyfélkapu regisztrációra, amelyet az okmányirodában lehet igényelni. Ezután a Webes ügysegéden keresztül online lehet kiváltani a vállalkozói igazolványt, amihez tudni kell a végzendő tevékenység TEÁOR számát, a használni kívánt adózási módot (vállalkozói SZJA, átalányadó,KATA, EVA) és az ÁFA kötelezettséget (12 mFt alatti éves bevételnél érdemes az alanyi mentességet választani, ha a tevékenységhez kevés vásárolt költséggel dolgozik).

Amennyiben megkapta az engedélyt a tevékenység indítására, rögtön kell számolni és fizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy megkezdte-e a tevékenységét volt-e bevétele.
Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel.
KATÁs vállalkozás indításához útmutató:
elindítás előtt eldöntendő:
-A NAV vélelmezi, hogy a KATÁs vállalkozó munkaviszonyban is végezhetné a tevékenységét, ezért vállalkozó feladata, hogy alá tudja támasztani, hogy ez nem így van:
Munkaviszonytól való elhatárolás kritériuma:
az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.
  A NAV a tételes kisadózónál vizsgálni fogja, hogy ténylegesen a kisadózó végezte-e az adott feladatot, az is fontos, hogy ő (és ne a megrendelő) szabja meg a munkavégzés rendjét, hiszen egy vállalkozásnak egy másik cég nem adhat utasítást, csak megrendelést. Előírás, hogy a tevékenység végzésének a helye és a tevékenység végzésének eszközei (anyagai) is a kisadózó birtokában legyenek, tehát az sem fér bele, hogy a kisadózó a megrendelő irodájában dolgozzon, esetleg ott még főnöke és beosztottjai is legyenek, hiszen ez már kimeríti a munkaviszony fogalmát.
  Ha a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak és a bevétel legalább 50%-a nem a főmunkahelyéről ill. másik saját vállalkozásából származik, akkor is megdől a vélelem.

-Milyen tevékenységet akar végezni?
TEÁOR szám kiválasztása – 68.20 ingatlan bérbeadásra nem lehet választani!
hatóságilag vagy jogszabályban előírt végzettség kell-e a tevékenységhez és azzal rendelkezik?

-Székhely kiválasztása, ami vagy a tulajdonában van vagy van használati megállapodás a tulajjal.

-Milyen költségek merülnek fel előreláthatólag? (ÁFA választáshoz, ipa alapjához)

elindítás:
bejelentések:
ügyfélkapun webes ügysegéden indítás napján:
– adatok, tevékenység, adómérték választás (főfogl. – 50 eFt vagy 75 eFt, mellékfogl. (nyugdíjas) 25 eFt)
– ÁFA választás – KATA árbevétel nagysága max. 12 mFt és 12 mFt-ig választható az alanyi ÁFA mentesség
+15 napon belül ipa bejelentkezés – 1. hagyományos árbevétel 2%-a (2500 eFt alatt érdemes)
2. egyszerűsített: árbevétel 80%-a után 2%
3. tételes: 50 eFt/év/önkormányzat átalány időarányosítva
/köv. adóév 02.15-ig megváltoztatható/
+5 napon belül kamarai regisztráció – 5000,-Ft
számlatömb vásárlás – „Kisadózó” szöveg a számlára
vállalkozói bankszámla nyitás az ÁFA alanyoknak kötelező, egyébként a saját lakossági számla OK

 üzemelés:
teljesítés napja – a bevétel megszerzésének napja: amikor a bankszámlán jóváírják vagy kp. átvéve
KATA fizetése minden hónap 12-ig (bevallást havonta nem kell készíteni, hivatalból előírják a havi kötelezettséget)
minden év 03.31-ig egy bevallás az éves bevételről
lehet szüneteltetni 1-24 hónapig
dec. 31-én 100 eFt adótartozásnál hivatalból megszüntetik
ipa fizetése – előleg: 03.15.,09.15., éves adó bevallás, befizetés:  05.31-ig
adózási mód változtatás minden év 02.15-ig lehetséges
kamarai hozzájárulás,  5000,-Ft minden év 03.31-ig megfizetendő

 megszűnés:
egyéni vállalkozó 1-24 hónap időtartamra szüneteltetheti a tevékenységét
dec. 31-én 100 eFt adótartozásnál hivatalból megszüntetik

Bejelentések:
webes ügysegéden a megszűnés előtti napon (Ismételten nem választható a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban.)
iparűzési adó
kamara

KATA bevallás 30 napon belül

 

Törzstőke leszállítás – adózott eredmény kivételi lehetőség

A kft. törzstőke leszállítására vonatkozó előírásokat a Ptk. 3:202. -3:206. §-ai tartalmazzák:  ebben megfogalmazódik, hogy a törzstőke leszállítását a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával lehet elhatározni – többek között – tőkekivonás célból is, a tv.-ben előírt legkisebb jegyzett tőke mértékéig.
A tőkeleszállítással kapcsolatos műveleteket csoportosíthatjuk egyrészt azok indoka szerint, így a tőkeleszállítás lehet önkéntes, vagy kötelező. Másrészt a tőkeleszállítás célja szerint irányulhat tőkekivonásra, veszteségrendezésre, vagy a saját tőke más elemeinek növelésére.

A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.
A törzstőke leszállításának eredményeként a tagok részére kifizetést teljesíteni a törzstőke leszállításának bejegyzését követően lehet, amennyiben a kifizetés, pénzbeli és/vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.

A törzstőke a társaság részére véglegesen átadott pénz, melyet a tagok adózott pénzükből adnak be. Így ha ez leszállításra kerül, akkor már további adózás nélkül lehet hozzájutni.

Ha tehát:

•  • éppen nem állunk beszámoló elfogadása előtt, hogy osztalékot hagyjunk jóvá,
•  • ha év közben vagyunk, és nem kívánunk az osztalékelőleg miatt közbenső mérleget készíteni,
•  • és van a jegyzett tőkének még leszállítható része (ha a tőkeminimumnak megfelelő 500 ezer forintos jegyzett tőkével rendelkezünk, nem beszélhetünk tőkeleszállításról),
•  • akkor válasszuk a tőke leszállítását, hiszen így is kivehetjük a vállalkozásunkból a társasági adóval már leadózott eredményt.

A Számviteli törvény továbbá kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni.
-ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a jegyzett tőke leszállításával először a veszteséget – az eredménytartalék negatív összegét – kell rendezni, majd a fennmaradó összeget vonhatja ki a kft. tulajdonosa.
– ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.

A törzstőke-leszállítás tehát a saját tőke – törzstőkén kívüli – többi elemeiből történő kivonást is jelenti, mely az adójogviszony szerint már nem lehet mentes az adó alól.
A tőkeleszállítás adóköteles része után az adó mértéke az osztalékéval azonos, az szja a teljes jövedelemre 15%.
Mindkét esetben keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség, és mindkét esetben csak a 690 ezer forintos feltöltési határig kell figyelembe venni.

A tőkeleszállítás nyilvántartásba vétele
A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell kimutatni:  T: 411              K: 45
A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben:
T: 45 –  K: 38      ha pénzben történik a rendezése,  T: 38  – K: 46      adókötelezettségek levonása
Ha a kft. ezen kötelezettségét egyéb más eszközben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálja, vagy az eszközt a kft. folyamatos működése keretében szerezte be. Az értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre):
T: 31               K: 9          eszközátadás
T: 31               K: 467      eszközátadás után fizetendő áfa
T: 45               K: 31        követeléskötelezettség rendezése

 

 

Cégek végelszámolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre
vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.

A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII.
fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, a
végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Kormányrendelet), a civil szerezetek végelszámolását az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. Törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szabályozza.

Jelen tájékoztatás célja, hogy általános képet adjon a végelszámolási eljárás menetéről. A
részletszabályok az említett jogszabályokban találhatóak itt.

<– Vissza a Hírekhez