Duó-Kontír Bt.

... a könyvelés otthona ...

Egyéb

EGYÉB – EKAER, környezetvédelmi termékdíj, innovációs járulék, energiaadó, HIPA, reklámadó, illetékek

EKAER
Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer2015. január 1-től nem lehet olyan árut közúti fuvarozásra bocsátani, melyet a szállítás előtt nem jelentettek be az adóhivatalnak. Az EKAER a mostani fuvarlevelek elektronizált és azonnal visszakereshető, ellenőrizhető adatbázisa lesz. A bejelentést az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja, vagy az a természetes személy teljesíti, akinek az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja ügyfélkapuval rendelkezik és az EKAER rendszer elektronikus felületén (https://ekaer.nav.gov.hu/) felhasználónevet és jelszót igényelt.
A bejelentési kötelezettség az:
· Európai Közösség valamely tagállamából Magyarországra történő behozatal esetén a Címzettet,
· Magyarországról az Európai Közösség valamely tagállamába történő kivitel, valamint belföldi fuvarozás esetén a Feladót terheli.
Be kell jelenteni a feladó, a címzett, az áru adatait, valamint a szállító jármű rendszámát a fuvarozás megkezdésekor. A bejelentést a kötelezettek online módon, elektronikus felületen tehetik meg. A rendszer a bejelentésről egy 15 napig érvényes EKAER számot ad, ami az árut azonosítja a közúti fuvarozás közben. A bejelentő kötelezettsége, hogy az EKAER számot a fuvarozó, vagy a fuvarszervező rendelkezésére bocsájtsa.
A bejelentett rendszám teremti meg a kapcsolatot az UD rendszer (elektronikus útdíj) és az EKAER rendszer között, és teszi nyomon követhetővé az áru mozgását. Az UD rendszer a fuvarozó felelősségét, míg az EKAER rendszer az áru feladójának, címzettjének felelősségét állapítja meg.
A fuvarozót nem terheli sem regisztrációs, sem bejelentési kötelezettség az EKAER szám tekintetében!
Az EKAER szám nélküli, vagy nem valós adatok alapján kiadott szám birtokában történő fuvarozás esetén az áru igazolatlan eredetűnek minősül, és a bejelentésre kötelezett (felrakó, vagy címzett) az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Energiaadó /10032000-01037375/ – 2003.évi LXXXVIII. Tv
2013. január 1-től az energiaadóval, népegészségügyi termékadóval, valamint a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a NAV látja el.
Az adókötelezettség azt terheli, aki a terméket ténylegesen felhasználja vagy felhasználónak értékesíti.
szénadó 2.516,-Ft/1000kg+Áfa, melyet a forgalmazónak kell a NAV-nak havonta bevallania és befizetnie. A kiállított számlában fel kell tüntetni az energiaadót.

környezetvédelmi termékdíj – 2011.évi LXXXV. tv
2012. ápr. 20-tól bejelentési kötelezettsége van minden vállalkozásnak aki termékdíj fizetésre kötelezett.
A csomagolás és kereskedelmi csomagolás területén 2012-től jelentős változás, hogy a csomagolószer gyártó fizeti. Az új termékdíj-szabályozásban nem kaptak szerepet a hasznosítást koordináló szervezetek.
Termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik az alábbi termékdíj köteles termékek
első belföldi forgalomba hozatala
(a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;)

vagy saját célú felhasználása esetén, az ügylet teljesítésének napján.
Termékek:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
pl.: VTSZ 840310,840410 – központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír;
g)4 az egyéb műanyag termék;
h)5 az egyéb vegyipari termék;
i)6 az irodai papír.
Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség
– a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is.

Termékdíjtételek:
csomagolószer papír,fa 19,-Ft/kg
elektromos gépek nagygépek 57,-Ft/kg
irodai papír 19,-Ft/kg

Negyedévente kell bevallani, a negyedik negyedévre vonatkozóan termékdíj-előleget kell fizetni, amely a tárgyév első három negyedévében fizetett összes termékdíjnak a 27%-a, amit december 20-ig kell megfizetni.
Bevallást csak a kapott adatszolgáltatás alapján készítünk.

Innovációs járulék – 2014. évi LXXVI. tv.

15. § (1) *  Belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.

(2) Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:

a) *  a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,
mikrovállalkozás: 10 fő alatti foglalkoztatott, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
kisvállalkozás: 50 fő alatti foglalkoztatott, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
középvállalkozás: összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

b) a Magyar Nemzeti Bank,

c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

d) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság,

e) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága,

f) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

g) a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság.

16. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.

(2) A járulék mértéke az (1) bekezdés szerinti járulékalap 0,3%-a.

(3) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig.

(4) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (a továbbiakban: előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett a (10) bekezdés szerinti előlegkiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.

Iparűzési adó 1990.évi C.tv. – előleg befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e
Bp. /11784009-15490012-03540000/
– bevallási határidő évet köv. május 31-e
– mértéke 2% (általában)
– alapja a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások és az ELÁBÉ
Értékével (500 mFt árbevétel felett a csökkentés csak sávosan alkalmazható.)
– önkormányzat kezelése alatt
– március 15. és szeptember 15-i előlegfizetés és az éves kötelezettség különbözetét
május 31-ig kell bevallani és befizetni
– dec. 20-ig feltöltési kötelezettsége (fizetés és bevallás) van annak akinek a társasági adóban is

Kapcsolt vállalkozások adóalap meghatározása:
A 2017. január 1-től hatályos szabályozás szerint első körben azt kell megvizsgálni, hogy mely kapcsolt vállalkozók azok, akiknek a kapcsolt vállalkozási viszonya 2016. október 1. után jött létre szétválással. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol ez a feltétel fennáll, tovább kell vizsgálni, a Htv. 39. § (6) bekezdése szerinti feltételt, vagyis, hogy melyek azok, ahol az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke eléri a nettó árbevétel 50%-át. Ahol a két feltétel együtt fennáll, azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak az adóalapját kell összeszámítani.

Társadalmi (és egyéb civil szervezetek) iparűzési adómentessége
Jogszabály alapján adómentes az adóalanyok közül az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, és a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Erről az adóalanynak az adóhatóság felé nyilatkoznia kell! A NYILATKOZAT AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSSAL EGYENÉRTÉKŰ!

 

Reklámadó – 2014.évi XXII. törvény [Ratv.] (2014.08.15.-től) – ..94 nyomtatvány
– adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés és bevallási kötelezettség
A Ratv. 2. § (1) bekezdése alapján adóköteles
a) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar
nyelvű sajtótermékben,
c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű
internetes oldalon
reklám közzététele, emellett – bizonyos kivételekkel – az ilyen reklám közzétételének
megrendelése is.
Reklám: gazdasági reklám (olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely
valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a
pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás,
ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének
előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége
népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul [Reklámtv. 3. § d) pont])
és kereskedelmi közlemény (olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet
folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen
vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás
ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A
kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó
nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a
termékmegjelenítés [Mttv. 203. § 20. pont])
A cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.
A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet,
személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a
vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta
közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget.
Tekintettel arra, hogy mind az értékesítés nettó árbevétele, mind pedig a saját célú reklám
közzétételével kapcsolatosan közvetlenül felmerült költség adóalapot képez, ezért adófizetési
kötelezettség csak abban az esetben nem merül fel, ha ezek együttes összege a 0,5 milliárd
forintot nem haladja meg, utána sávosan nő 1-40%-ig.
A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi
nettó árbevétel [Ratv. 4. § (1) bekezdés] .
Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére,
nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor
az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
A reklám közzététele mellett – a Ratv. 2. § (2) bekezdése értelmében – adóköteles a reklám
közzétételének megrendelése is, kivéve, ha
a) a megrendelő Szja. tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély,
vagy
b) a megrendelő nem magánszemély, vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak
minősül, de a reklám közzétevője nyilatkozott számára arról, hogy
adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli
és a reklám közzététel havi összesített ellenértéke a 2 500 ezer forintot nem haladja meg.

Intrastat
KSH Az EU-hoz történő csatlakozást követően Magyarországnak az EU tagállamokkal folytatott külkereskedelmi forgalmáról egy olyan statisztikai adatgyűjtés (Intrastat) került bevezetésre, amely közvetlenül az érintett vállalatoktól gyűjt információkat.
Havi adatszolgáltatásra kötelezett (tárgyhót köv.hó 15-ig) azon vállalkozás, melynek EU tagállamokkal lebonyolított termékforgalmának (beérkezés vagy kiszállítás) utolsó 12 havi összesített értéke meghaladja a beérkezésre vagy kiszállításra a 100 mFt-ot.
KAMARA
2012. január 1-től a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. §-a alapján cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet számára kötelezővé vált a kamarai regisztráció a területileg illetékes kamaránál ( www.bokik.hu).
5.000 Ft gazdasági kamarai hozzájárulást minden év március 31-ig kell megfizetni, a meg nem fizetett hozzájárulás köztartozásnak minősül, és behajtható lesz.
A regisztráció nem jelent kötelező gazdasági kamarai tagságot, tagokat megillető jogokat és kötelezettséget ez nem keletkeztet.

Itv. – Illetéktörvény – 1990.évi XCIII.tv.
– egy számlára fizetendő az összes illeték – /10032000-01070044/
Azon ügyletek, melyekre az illetéktörvény vonatkozik a Polgári Törvénykönyvben foglaltak értelmezését is igénylik, ezért nem számviteli- és adózási szakember feladata az illetékkötelezettség megállapítása, hanem gyakorlott jogászt igényel.
Néhány példa gazdasági események illetékkötelezettségére:
– cégeljárási illetékek 25-100 eFt
– visszterhes vagyonátruházási illeték egykulcsossá válik – 4% (lakásnál is)
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése
illetékmentes, akkor is ha kapcsolt vállalkozások
50 százalékos illetékkedvezmény illeti meg az első lakását vásárló 35 év alattiakat. Életkortól függetlenül az első lakás megvételekor mindenkinek jár legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény. Az illetékkedvezmény igénybevételére legkésőbb az illetékkötelezettséget megállapító fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig benyújtott kérelemmel van lehetőség.

– öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke 18%
= megszűnt az üzletrész öröklés illetékmentessége
= 150 eFt fölötti ingó ajándékozásnak (pl.: kp. átadás) 10 % az ajándékozási illetéke
(ha utalják a pénzt az nem!), melyet 30 napon belül be kell jelenteni a NAVnak az AVBA
nyomtatványon, ha nem egyenesági rokonok között történt.
= 20 mFt-ig nincs örökösödési illeték a mostohagyermek és a szülő esetében (gépkocsira
nem!)
= egyenes ági rokonok és túlélő házastárs közötti öröklés, illetve ajándékozás minden
vagyontárgy tekintetében, a lakástól az értékpapíron és üzletrészen át a gépjárműig
mentes az öröklési ill. ajándékozási illeték alól 2010. aug. 14-től
= követelés elengedése után – ha nem gazdálkodó szervezetek között történik – 18%
= illetékmentes (17.§)
-a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak
térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszer-
zése,
-a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követelés-
elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése,
– Az új szabályozás szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó
követelés elengedése is.
-a közhasznú szervezetnek nyújtott közhasznú célra szolgáló ajándék és
-a jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközök átadása.

– Természetes személyek esetében a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezetek által fizetendő illeték a korábbi 3.000 forintról 10.000 forintra nő.

– jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke
80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a
csődeljárás illetéke 30 000 forint.

– A korábbi évekhez hasonlóan a B400-as adatlapon az illetéktörvényben bejelentésre kötelezettnek be kell jelentenie a vagyont szerző (vevő, megajándékozott stb.) magánszemély és nem magánszemély adatait is (mind ingatlan visszterhes jogügylettel történő megszerzése, mind ingatlan ajándékozása esetén). Az adatlapot továbbra is a vagyonszerzést tanúsító okirattal együtt a földhivatalhoz kell benyújtani, ezért elektronikus benyújtásra nincs lehetőség.
Ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történő megszerzése esetén a vagyonszerzőnek az értékesítő adatait is kötelezően be kell jelentenie, kivéve ha az ingatlan vásárlása kizárólag közérdekű célra történt, illetve ha kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történik az ingatlan átruházása. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a vagyonszerzőnek a bevételt szerző személy adatait kell az adatlapon bejelentenie. Az adatlapon továbbra sem kell bejelenteni ingóság visszterhes vagyonszerzés vagy ajándékozás keretében történő megszerzését.
Ha a bejelentést az ügyvéd elmulasztja a Földhivatali bejegyezést is törlik.

<– Vissza a Hírekhez

Copyright © 1996 - 2022 Duó-Kontír Bt.