Duó-Kontír Bt.

... a könyvelés otthona ...

GT, Számvitel, Pénztár

Gt. – Gazdasági társaságokról szóló tv. – 2006. évi IV. tv.

Cégalapítás:
(részletesebben lásd az “Alakulástól-Megszűnésig” oldalunkon)

– alapító okirat, aláírás minta csak ügyvédi ellenjegyzéssel hivatalos

– Bt. csak beltag és kültag bevonásával alapítható. Amennyiben pedig a társaság egy tagúra csökken, és csak kültagja marad, automatikusan a kültagot kell képviselőnek tekinteni a maximum 6 hónapos átmeneti időszakban

– Kft. lehet egyszemélyes is, akkor kötelező a könyvvizsgálat

– Bt. induló vagyona nincs megszabva, Kft. esetében min. 3 mFt

– Bt. beltagja egész vagyonával (ha egy társaság,akkor annak jegyzett tőkéjével), kültagja

tőrzstőkéjével, Kft. tagjai tőrzsbetétjük összegéig felelnek, kivéve ha az előtársasági időszakban

nem kap adószámot, akkor a tagok személyes felelősséggel bírnak

– Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, kivéve a Kkt.és Bt. esetében. A vezető tisztségviselő csakis személyesen láthatja el feladatait, képviselet útján nem. A vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve Kkt. és Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, ha a társasági szerződésben erről külön nem rendelkeznek.

Ügyvezető választása általában járulékfizetést von maga után.

– személyes közreműködést nem kell a társasági szerződésben rögzíteni, arra a tagok bármikor

külön megállapodást köthetnek

-a 2012. március 1-től kötelezően előírt tevékenységi körök megjelölése a társasági szerződésben 2014.-től újra megszűnt. A főtevékenységen kívüli tevékenységeket a NAVnak kell bejelenteni a megkezdését követő 15 napon belül, a számlázás előtt.

– Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségét igazolni köteles.

Előtársasági időszak (alapítástól a bejegyzésig):

= a cég megkezdheti működését, szerződéseket köthet, de gazdasági tevékenységet csak

adószámmal folytathat

= önálló beszámoló készítés és letétbe helyezés

Bejegyzett társaság (bejegyzés napjától)

– tevékenységi köröket a társasági szerződésbe bele kell foglalni

 

Több mint ötven év után 2013. július 1-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) van az országnak.

  1. Március 1-től ismét 3 mFt a Kft. legkisebb jegyzett tőkéje, akinek ez alatt van, annak fel kell töltenie legkésőbb 2016. 05. 15-ig vagy át kell alakulnia Bt-vé vagy végelszámolni.

A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását. A tv. csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke (minimális összege: Rt-nél 5 mFt, Kft-nél 3.000 eFt) meghatározott szintje (Rt-nél 2/3-a, Kft-nél 50% -a) alá csökkenjen a veszteséges gazdálkodás következtében. (51.,143.§.)

Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha két egymást követő évben ez mégis bekövetkezik. A második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül kell visszaállítani, melyhez a tulajdonosok a következő döntések valamelyikét kötelesek meghozni:

-jegyzett tőke megemelése pótlólagos tőkebevonással

-jegyzett tőke leszállítása a tartalékok javára

-átalakulhat más társasági formává

-megszüntetés

-pótbefizetés

– 30 napnál nem régebbi közbenső mérleg készítése taggyűlés jóváhagyásával, amely alátá-masztja, hogy rendeződött a saját tőke összege

Ha három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

 

A vállalkozásoknak vezetni kell a határozatok könyvét, melyben minden évben legalább a kötelezően előírt évi egy taggyűlésen az éves beszámoló elfogadásáról hozott határozatnak szerepelnie kell.

 

A Cégbíróság  felügyeleti eljárást kezdeményezhet és 100 eFt- 10 mFt-ig bírságolhat ha

– ügyvezető megbízása lejárt (Ez  Áfa visszaigénylési problémát is okoz!)

– cégtáblát nem talál a székhelyen (2006.évi V.tv.7.§(1) szerint a székhelyet cégtáblával köte-

lező megjelölni)

– saját tőke értéke a jegyzett tőke alá süllyed és nem történik rá intézkedés

– mérleg nem lett közzétéve

A közzététel elmaradásának következményei: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/tajekoztato-jogsz-kovetkezmeny.aspx

 

  1. január 1-től a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. §-a alapján cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet számára kötelezővé vált a kamarai regisztráció a területileg illetékes kamaránál ( www.bokik.hu).

5.000 Ft gazdasági kamarai hozzájárulást minden év március 31-ig kell megfizetni, a meg nem fizetett hozzájárulás köztartozásnak minősül, és behajtható lesz.

A regisztráció nem jelent kötelező gazdasági kamarai tagságot, tagokat megillető jogokat és kötelezettséget ez nem keletkeztet.
Sztv. – Számvitel – 2000. évi C. tv.
A társaságoknak ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát (az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát és a pénzkezelési szabályzatot), melynek elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
Magyarországon 2004.. január 1. óta társas vállalkozások csak a kettős könyvvitelt alkalmazhatják, de az egyéni vállalkozók, alapítványok alapesetben egyszeres (pénzforgalmi szemléletű) könyvvitelre kötelezettek. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (166. §.)

A könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés 2012.jan. 1-től megváltozott a Szvt. 167.§ (7) bekezdése alapján, mely a naplók nyomtatását egyértelmű igazolásnak tekinti.

Civil szervezetekre vonatkozó könyvvezetési kötelezettség megváltozott 2012. jan.1-től, a közhasznú besorolású szervezeteknek kettős könyvvezetést kell alkalmazniuk.

Éves beszámoló – mérleg

Általában a KKV szektor beszámoló fajtája a SZtv. szerint előírt egyszerűsített éves beszámoló.
2013. január 1-től lehetősége van a társaságoknak arra, hogy beszámolási formaként válasszák a mikrogazdálkodói beszámolót. (azok a társaságok, amelyek nem készülnek támogatás vagy hitel felvételére)
A vállalkozásnak nem kell kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést, számviteli politikát és ehhez kapcsolódó szabályzatokat (Pénzkezelési szabályzatot sem) készíteni.
Számlarend készítés alól is mentesül, ha a 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 3. sz melléklete szerinti számlatükröt használja.
Választhatja az a társaság, aki
– könyvvizsgálatra nem kötelezettek,
– a tárgyévet megelőző két üzleti évi beszámolójában a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Átállásnál annyit kell tenni, hogy a számviteli politikát és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat egy ügyvezetői határozattal hatályon kívül kell helyezni, és meg kell hozni azt a belső döntést, hogy valamelyik üzleti év január 1-étől a mikrogazdálkodói beszámolót kívánja a társaság alkalmazni.
Döntésünket még az adóhatóság felé sem kell bejelenteni, csak alkalmazni kell az előírtakat mind a könyvelés, mind a beszámoló készítés vonatkozásában legalább 3 évig.

Kedvezőbb, de kötöttebb könyvelési szabályok (bevétel-költség elszámolás):
-Azok a kiadások, amelyeket tárgyi eszközök felújítására költöttünk, és a 100 ezer forintot nem haladják meg, egy összegben költségként számolandók el.
-Ha a felújítással érintett eszközök beszerzési értéke, amelyet felújítunk, 100 ezer forint alatt van, akkor a felújítás kiadásai mind elszámolhatók költségként.
-Ha a felújítás összege kisebb, mint az eszköz beszerzési értékének 2%-a, akkor a felújítás kiadásai mind elszámolhatók költségként.
-Ha a számlák két adóévet érintenek, azokat a számlákat kiállításuk évében kell teljes egészében könyvelni, és nem kell elhatárolni az egyes évek között.
-A követeléseket minden bizonyítás nélkül az eredmény terhére el lehet számolni, ha a követelés értéke kisebb, mint 100 ezer forint, és 180 napon túli.
-Amennyiben a mikrogazdálkodó készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét az Szt. által elrendelt kötelező tételes mennyiségi felvétel szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján, míg a saját termelésű készletek mérlegértékét a leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint kalkulált értéken kell meghatározni.

Év végi zárás
Év végén a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket a dec. 31-i devizaárfolyamra kell a könyvekben átszámítani függetlenül az eltérés értékétől. Ezt a számviteli politikában is rögzíteni kell.
Könyvvizsgálatra csak az kötelezett akinek a tárgyévet megelőző két év átlagában az éves nettó árbevétele meghaladta a 200 mFt-ot (2014. január 1-től a 300 mFt-ot) vagy a foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Azok a Bt-k és KKt-k akik nem érik el ezeket a határszámokat sajátos egyszerűsített éves beszámolót is benyújthatnak (nincs kiegészítő melléklet).

A vállalkozás feladata – a Számviteli törvény alapján-  hogy a társaság működéséről, eredményéről megbízható valós képet készítsen a könyveit lezárva az adott  naptári évre vonatkozóan. A gazdasági események, műveletek sokszínűségéből adódóan bizonyos események a tárgyévet meghaladóan több évet érintenek, több évre van kihatásuk – pl.: bérleti díjak, előfizetési díjak, prémium, jutalom miatti tartozások stb. – így időarányosan meg kell osztani a vonatkozó időszakok között. A megosztást segítik az időbeli elhatárolások, ami kettős könyvvitelt vezetőknél kötelező.
Az időbeli elhatárolások eredményre gyakorolt hatása alapján kijelenthető, hogy az aktív időbeli elhatárolások általában a tárgyévi eredményt növelik, majd a következő évben a tárgyévi eredményt csökkentik. A passzív időbeli elhatárolások a tárgyévi eredményt csökkentik, a következő évi eredményt növelik.

 

Pénztár

Minden cég (ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom) köteles a házipénztárt érintő bevételekről és kiadásokról naprakész nyilvántartást vezetni.

2008. március 1-jétől érvényes új szabályok szerint a forintban, készpénzzel – bankjegy vagy érme átadásával – történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.
Az aktuális jogszabályok szerint a házipénztárt naprakészen kell vezetni. Egy esetleges NAV(APEH) ellenőrzés során pedig be kell tudni mutatnia a házipénztárról vezetett nyilvántartást, időszaki pénztárjelentést, így ezt minden esetben a cégnek magának kell vezetnie.
A naprakész nyilvántartás azt jelenti, hogy a házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell nyilvántartani.
Készpénzes kimenő- vagy bejövő számlák mellé a számviteli törvény szerint nem kötelező pénztárbizonylatot nyomtatni, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja, de a Pénzkezelési Szabályzatban is így szerepeljen.

2018. 01.01-től a NAVnak már csak a kapcsolt vállalkozások közötti, 1 mFt-ot meghaladó kp mozgást kell jelentenie a pénzt kiadónak 15 napon belül. (Art. 40.§) .
Jelenteni nem kell, de megmaradt az a készpénz fizetési korlátról szóló előírás is az Art. 114.§. (3-4) bekezdése szerint, hogy az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, ha egy másik szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzben ellenértéket fizet, azt legfeljebb 1,5 millió forint összegben teheti meg egy hónapon belül szerződésenként. Természetesen a jogalkotó gondolt arra, hogy megakadályozza a jogszabály kijátszását azzal, hogy egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a korlátot.
Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, borsos összegű büntetésre számíthat, ugyanis minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után 20 %-os mulasztási bírságot kell fizetnie a kiadónak és a befogadónak is.

A Számviteli tv. 14. §. módosítása (mely a vállalkozás saját Pénztárkezelési Szabályzat módosításának elkészítését is maga után vonja) 2012. december 1-től megszűnteti a házipénztár záró készpénzállomány mértékének korlátozását, azt a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani.
Valuta pénztárat csak megfelelő képzéssel rendelkező vezethet, bejelentési kötelezettség mellett.

Elszámolásra kiadott előleg
Az elszámolási előleg nyújtásakor egy dolgozó készpénzt kap a pénztárból, utólagos elszámolásra. Az összeget egy bizonyos cél érdekében felmerülő költségekre, kiadásokra költheti.

Hogyan nyújtjuk az elszámolási előleget szabályosan?

  • az összeg kiadásakor kiadási pénztárbizonylatot kell készíteni
  • az összeg visszafizetésekor a teljes összegről bevételi pénztárbizonylat készül
  • a számlák és bizonylatok összegéről kiadási pénztárbizonylat készül
  • a költségszámlák, bizonylatok összege és a teljes felvett összeg közti különbség visszafizetésre kerül, ezzel megszűnik a dolgozó felé fennálló követelés
  • az elszámolás határideje 30 nap
  • elszámolásra pénzt kiadni csakis személyre szólóan lehet
  • az elszámolásra kiadott összeg nem lehet több annál, mint ami a cél eléréséhez indokoltan szükséges

Amennyiben 30 napon túl számol el az elszámolási előleggel a dolgozó, kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik.

Példa: Ha egy adott összeggel csak 40 nap elteltével számol el a munkavállaló, akkor az adott összegre meg kell fizetni a jegybanki alapkamat 5%-tal növelt mértékével a kamatot, a 40 napos időszakra. Ha nem fizeti meg a dolgozó a kamatot, akkor a felvett összeg így kiszámított kamatának 1,18-szorosa után 15% SZJA és 22% EHO fizetendő.

A kifizető bizonyíthatja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat 5%-ponttal növelt összege, ilyenkor a szokásos piaci kamatot kell figyelembe venni.

Az adózás során az adót a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára, illetve ha év közben megszűnik a követelés, akkor a megszűnés napjára kell megállapítani, megfizetni, bevallani.

Fontos, hogy nyomon követhető legyen a dolgozók számára kiadott előleg, ezért nyilvántartást kell vezetni azokról.

Egy munkavállaló nem kaphat újabb elszámolási előleget, csak ha egy korábban kiadottal már maradéktalanul elszámolt.

Hitel vagy kölcsön?
A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget.
Vállalkozásnak adott tagi kölcsön:
Tagi kölcsönszerződéssel és pénztárbizonylatokkal kell alátámasztani.
A tagi kölcsön is része annak a kötelezettségnek (függetlenül attól, hogy a bt. a tagi kölcsön után fizet-e vagy sem kamatot), amelynek az átlagos állománya alapján meg kell vizsgálni, hogy az meghaladja-e a saját tőke adóévi átlagos állományának a háromszorosát. Amennyiben ez fennáll, a saját tőke háromszorosát meghala-dó kötelezettséggel arányos kamattal növelni kell az adózás előtti eredményt. Az adózás előtti eredmény növelésénél valamennyi fennálló kötelezettségre felmerült kamatot figyelembe kell venni.
Amennyiben a magányszemély tag ad tagi kölcsönt a saját vállalkozásának a kamat mértéke lehet 0% is.
Ha a magánszemély tag a tagi kölcsön után kamatot kap, akkor az az Szja-tv. 65. §-a szerint nem minősül kamatjövedelemnek. A magánszemély által így (kamat)bevételként megszerzett összeg adókötelezettségét a magánszemély és a kamatjövedelmet nyújtó Kft. között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget teljesíteni. Ez azt jelenti, ha a kölcsönt nyújtó tag munkaviszonyban van, a kapott kamatot összevont jövedelemként terheli az szja és a társadalombiztosítási járulék, ha tagi jogviszonyban van, akkor is összevonandó jövedelemként terheli az szja és az EHO.
A tagi kölcsön összegének előző évihez viszonyított növekedését a jövedelem-(nyereség)minimum számításánál is figyelembe kell venni.
A tagi kölcsön összege külön soron szerepel az év végi adóbevallásban, így esetleg vagyonosodási eljárást vonhat maga után.
Az utasnak készpénz-bejelentési kötelezettsége van a vámhatóság felé az Európai Unió külső határain a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégiájának szerves részeként, ha 10.000 euró vagy azt meghaladó összegű készpénzzel (akár különböző pénznemekben), vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszközzel (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) kíván belépni az Európai Unió területére illetve elhagyni azt.

Kölcsönök – cég/cég és cég/magánszemély között

A gazdasági társaságok életében gyakran szükségszerű a pénzkölcsön nyújtás akár átmeneti, akár tartós finanszírozás céljából.

A gyakorlatban számos olyan helyzet adódik, amikor pénzkölcsön nyújtására kerül sor a vállalkozásokban. Ilyenek például az alábbiakban felsorolt esetek:

– a cég kölcsönt ad egy másik vállalkozásnak vagy akár kapcsolt vállalkozásának,

– a cég kölcsönt ad egy magánszemélynek (nem lakáscélra),

– magánszemély (tulajdonos tagi) kölcsönt ad a cég(é)nek.

A pénzkölcsön nyújtás – a Hpt.-ben megfogalmazottak szerint – akkor engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás, ha azt a vállalkozás üzletszerűen végzi.

A kölcsönügyletek esetében elengedhetetlen, hogy a felek szerződést kössenek egymással.
A szerződésben rögzíteni szükséges az alapvető tudnivalókat: a kölcsönnyújtás időpontját, az összegét, a pénznemét, a feltételeket (például mire fordítható), a kamat mértékét, az esedékességét, a visszafizetés időpontját, a garanciáit, a fedezetét, ha van ilyen, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét.

Ha kölcsön nyújtását kölcsönszerződés nem támasztja alá, akkor az átadott pénz nem feltétlenül tekinthető kölcsönnek, hanem átminősíthető véglegesen átadott pénzeszközzé, és ekkor annak az összes következményével számolni kell.

Sem a Ptk. sem más jogszabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy kölcsön nyújtásakor kötelező az ügyleti kamat kikötése. (Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek a kamatról külön nem rendelkeztek, akkor a Ptk. 6:47 § (1) bekezdés alapján kamat jár).

cég/cég
Ha cég ad kölcsönt cégnek és mindkét cég a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. törvény) szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a kamat meghatározása még nagyobb körültekintést igényel, hiszen ha ez nem felel meg a szokásos piaci kamatnak, akkor a társasági adóbevallásban figyelni kell az adóalap-módosításra.

cég/magánszemély
Ha a cég ad kölcsönt magánszemélynek (legyen az akár a tulajdonos), akkor a kamat legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegében kerüljön meghatározásra, ezzel ugyanis megelőzhető, hogy a magánszemélynél kamatkedvezményből származó jövedelem (meg nem fizetett kamat 1,18-szorosa) keletkezzen, ami  után meg kell fizetni az szja-t (15 százalék) és az ehót (2019-ben 19,5 százalék).
A rendszeresség is képbe kerülhet, amennyiben különböző összegeket – előre egyedileg meg nem határozott ügyletként –, nyújt a cég a tulajdonosának évente több alkalommal. (Ez történik akkor is például, amikor a pénztárban lévő készpénz elér egy kritikus nagyságot és valahogyan át kell minősíteni!)

magánszemély/cég
A mai gyakorlat szerint elfogadott tény, hogy a tagi kölcsön Hpt. vonatkozó rendelkezése szerint nem minősül üzletszerű pénzkölcsön nyújtásnak.
Ha magánszemély kamatmentesen ad cégnek kölcsönt, akkor nincs további adózási teendő vele.
A Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont alapján a kamatmentesen vagy a szokásos piaci kamatnál alacsonyabb kamat mellett, magánszemély által nyújtott tagi kölcsön esetén nem kell megnövelni a társaság adózás előtti eredményét.

<– Vissza a Hírekhez

Copyright © 1996 - 2022 Duó-Kontír Bt.