KATA    Kisadózók tételes adója – 2012. évi CXLVII. tv.

– adó befizetési határidő tárgyhót köv. 12-e /10032000-01076349/,
mértéke: 25.000,- vagy 50.000,-/75.000,-Ft / hó

– bevallási és pótadó (40%) fizetési határidő évet köv. febr. 25-e

Választhatja 2013-tól:

Egyéni vállalkozó és a kizárólag magánszemély taggal rendelkezõ Bt., Kkt., ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített T101E,T201T nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit ezen adó szerint teljesíti és legalább egy kisadózó tagot is bejelent. (Akár év közben is akármelyik hónaptól lehet választani, de az sok  plusz bevallással jár, mert megbontja az adózást.)

EVÁs bt. is választhatja, de neki akkor dec. 20-ig ki kell jelentkeznie az evából.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint  68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytat.

KATA EGYÉNI VÁLLALKOZÁS

ELINDÍTÁS ELŐTT eldöntendő:
-A NAV vélelmezi, hogy a KATÁs vállalkozó munkaviszonyban is végezhetné a tevékenységét, ezért vállalkozó feladata, hogy alá tudja támasztani, hogy ez nem így van:

1. ha mindig másnak számlázol

2. Munkaviszonytól való elhatárolás kritériumai közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.A NAV a tételes kisadózónál vizsgálni fogja, hogy ténylegesen a kisadózó végezte-e az adott feladatot, az is fontos, hogy ő (és ne a megrendelő) szabja meg a munkavégzés rendjét, hiszen egy vállalkozásnak egy másik cég nem adhat utasítást, csak megrendelést. Előírás, hogy a tevékenység végzésének a helye és a tevékenység végzésének eszközei (anyagai) is a kisadózó birtokában legyenek, tehát az sem fér bele, hogy a kisadózó a megrendelő irodájában dolgozzon, esetleg ott még főnöke és beosztottjai is legyenek, hiszen ez már kimeríti a munkaviszony fogalmát.
  Ha a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak és a bevétel legalább 50%-a nem a főmunkahelyéről ill. másik saját vállalkozásából származik, akkor is megdől a vélelem.

–Milyen tevékenységet akarsz végezni?
ÖVTJ, TEÁOR szám kiválasztása – http://www.ksh.hu/ovtj_menu

– 68.20 ingatlan bérbeadásra nem lehet választani!

– Hatóságilag vagy jogszabályban előírt végzettség kell-e a tevékenységhez és azzal rendelkezel-e?
Új főtevékenységi kör bejelentése esetén korábbi főtevékenységi kör megszűnik. Amennyiben azt továbbra is folytatni kívánja, úgy egyéb tevékenységként rögzítse azt!

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette.

Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak a bejelentést követően, illetve az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

A tevékenységi körök képesítési követelményeiről telefonon a 1818-on, emailben a ekozig@1818.hu-n, illetve személyesen a kormányablakokban, illetve az okmányirodákban részletes tájékoztatást kaphat

szükséges szakképesítések
https://konyvelozona.hu/egyeni-vallalkozo-kepesiteshez-kotott-tevekenysegek/ovtj-70-71-72-73-74-75-76-77-78-79/
http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/6b/11000/Kepesitesi_kovetelmenyeket_szabalyozo_jogszabalyok.pdf
http://www.jogiportal.hu/view/5-1997-iii-5-ikim-rendelet

– Engedély- és bejelentés köteles-e a választott tevékenységed?
http://engedelykoteles.mkik.hu/
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1000021.NFG
-Székhely kiválasztása, ami vagy a tulajdonodban van vagy van használati megállapodás a tulajjal.

-Milyen költségek merülnek fel előreláthatólag? (ipa alapjához)

 ELINDÍTÁS lépései:

bejelentések:
-ügyfélkapun,  webes ügysegéden a vállalkozás indításának napján!
=személyi adatok, tevékenység,
jogviszony választás (főfogl. – 50 eFt/hó vagy 75 eFt/hó, mellékfogl. (heti 36 órás máshol, nyugdíjas,tanuló) 25 eFt/hó)
= ÁFA választás – KATA árbevétel nagysága max. 12 mFt/évig  (időarányosítva!)  választható
az alanyi ÁFA mentesség
– vagy általános szabályok szerint (27%)

Már működő egyéni vállalkozó KATA alá bejelentkezése a bejelentése napját követő hó 1-től lép életbe.
T101E nyomtatványon változások, T1041 biztosítási jogviszony bejelentése.
Minden olyan hónapra meg kell fizetni a teljes KATÁt, amelyben akár 1 napot is be volt jelentve!

+ iparűzési adó bejelentkezés automatikus a polgármesteri hivatalhoz
link: Budapest –  https://ssl.budapest.hu/web_hair/
Vidék :  https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap
választható adózási módok:      1. hagyományos – árbevétel 2%-a (2500 eFt alatt: érdemes) –
ez az alapértelmezettként automatikusan beállított,
ha nem  ezt választja, akkor külön bejelentés 45 napon belül az alábbiak szerint
2. egyszerűsített: árbevétel 80%-a után 2%
3. tételes: 50 eFt/év/önkormányzat átalány időarányosítva
/köv. adóév 02.15-ig megváltoztatható – ez a határidő jogvesztő, tehát utána már csak a köv. évben van mód ennek választására
vagy
székhely váltást kell ide-oda csinálni, mert akkor mindig újra lehet választani (de bevallásokat is csinálni kell) /

+5 napon belül kamarai regisztráció – 5000,-Ft/év
link: http://mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/font-color-red-a-gazdalkodo-szervezetek-regisztracioja-font-2549

= számlatömb vásárlás – „Kisadózó” szöveg a számlára
= vállalkozói bankszámla nyitás az ÁFA alanyoknak kötelező, egyébként a saját lakossági számla OK

ÜZEMELÉS:

Bevételi nyilvántartást kell vezetni –
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

1. ) sorszám;
2. ) a bizonylat sorszáma;
3. ) a bevétel összege;
4. ) a bevétel megszerzésének időpontja.

Ennek a kötelező nyilvántartásnak a vezetése legegyszerűbben egy excel táblázatban végezhető el.
A 12 mFt-os összeghatár figyelése
– az ÁFÁnál a számlán szereplő teljesítés napja szerint történik
– a KATÁnál a bevétel megszerzésének napja szerint: amikor a bankszámlán jóváírják vagy kp. átvéve: történik
a bevallások is e szerint töltendők ki.
KATA fizetése minden hónap 12-ig (bevallást havonta nem kell készíteni, hivatalból előírják a havi kötelezettséget)
minden év 03.31-ig egy bevallás az éves bevételről
lehet szüneteltetni 1- 5 évig
dec. 31-én 100 eFt adótartozásnál hivatalból megszüntetik
ipa fizetése – előleg: 03.15.,09.15., éves adó bevallás, befizetés:  05.31-ig
adózási mód változtatás minden év 02.15-ig lehetséges
kamarai hozzájárulás,  5000,-Ft minden év 03.31-ig megfizetendő

SZÜNETELTETÉS:  csak egyéni vállalkozó – legalább 1 hónapig és max. 2 évig

bejelentések:
-ügyfélkapun webes ügysegéden – a szünetelés a bejelentést követő  naptól! él
-bejelentés NAV felé: T101E nyomtatványon a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan szünetelés miatt a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. (14. pont- 4 kód)
Ha így nincs semmilyen más jogviszonya, akkor a T1011 nyomtatványon be kell jelenteni és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 7710,-Ft-ot havonta meg kell fizetni, hogy egészségügyi ellátásra jogosult legyen.
Szünetelés alatt nem lehet tevékenységet végezni, nem kell járulékot fizetni, viszont ha nincs máshol biztosításunk, akkor érvényes tb-nk sincs, úgyhogy be kell jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék alá.
Szüneteltetés után újraindításnál a webes ügysegéden bejelenteni a szünetelés utolsó napján, T1011-et lemondani, T101E nyomtatványt beadni az újra indításról.

-iparűzési adó változásbejelentő és 30 napon belül bevallás

-kamara – e-mailben lehet jelezni, de csak akkor mentesül az éves díj alól, ha egész évben szünetelt.

vagy MEGSZŰNÉS:

Adóalanyiság megszûnik a bejelentés hónapjának utolsó napjával, bejelentett kisadózó tagjának halálát követõ nappal, a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerõre emelkedésének napjával vagy automatikusan ha az adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot.

Az adóalanyiság megszûnésétõl számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

Bejelentések:
-webes ügysegéden a megszűnés előtti napon
-NAV T101E
-iparűzési adó 30 napon belül záróbevallás
-kamara – emailen nyilvántartásból való törlést kérni
-bankszámla megszüntetés

bevallások:
KATA  30 napon belül
IPA  jan.15-ig

Ha a katázó a társasági adótörvény alanyaként folytatja tevékenységét, akkor 60 napon belül tao előleg bevallási kötelezettsége keletkezik az előző évi bevételhez igazodva.

KISADÓZÓ:

A kisadózó maga az érintett magánszemély lesz, akire tekintettel a vállalkozás a kisadózói státuszt választja, ugyanis az adóalanyiság választásának feltétele, hogy bejelentésével egyidejûleg a kisadózó vállalkozás bejelentse azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közremûködést, a vezetõ tisztségviselõi és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A vezetõ tisztségviselõi feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közremûködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében mûködhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevõ tag közremûködését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.

A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg osztaléknak minősül.

Ha a Bt. bejelentett tagja máshol nem áll legalább összesen heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem nyugdíjas vagy nappali tagozatos tanuló és egyéni vagy társas vállalkozóként máshol nem biztosított, akkor főállású kisadózónak minősül, melyet külön meg kell jelölni a bejelentésnél. Az így bejelentett tag biztosítottnak minősül, tehát teljes szolgálati időnek számít és 94.400 Ft után táppénzben is részesülhet, de a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának alapja is ez az összeg lesz erre az időszakra.

Aki főállású kisadózó szeretne lenni, a választás bejelentésekor be kell jelentenie a TAJ számát is, mert a NAV-nak adatszolgáltatási kötelezettsége van az Országos Egészség Pénztár felé.

A bejelentett nem főállású kisadózó (máshol van legalább heti 36 órás munkaviszonya, nyugdíjas) nem minősül biztosítottnak, tehát társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

Amennyiben valaki egyidejűleg több vállalkozásában bejelentett kisadózó, akkor legfeljebb csak egyben minősül főállásúnak. (2012. évi CXLVII. törvény 2. § g) pontja)

Táppénz:
Ha egy kataalany egyéni vállalkozó táppénzen van, akkor ebben az időszakban munkát nem végez, bevételt nem szerezhet (kivéve ha van alkalmazottja) és igénybejelentése alapján folyósítanak neki táppénzt.
Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a) ^*  táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) ^*  a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben pl. a táppénz  megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.

Természetesen amelyik hónapra nincs a KATA befizetve, annak 1 mFt-os bevétele csökkenti az éves 12 MFt-os határt.

A táppénz miatt kieső időt a NAVnak jelenteni kell a T101E nyomtatványon a köv. hó 12-ig.

A KATÁzó kisadózó nem tartozik a Tbj. alá.

Ahhoz, hogy a kisadózói bejelentést meg tudják tenni, a beltag és kültag esetében a jelenleg hatályos társasági szerződés személyes közreműködésre vonatkozó előírásainak átnézése szükséges!!

Mértéke:

A kisadózó vállalkozás minden bejelentett  fõállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, a fõállásúnak nem minõsülõ kisadózó után havi 25 ezer forintot minden megkezdett hónapra (tőrt hónapra is), melyet a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
A nappali rendszerű képzésben résztvevő hallgató az 50e Ft kata helyett 25e Ft katát fizet 25 éves korig, ha a tanulmányait szünetelteti.

2014-től a főállású kisadózó a magasabb összegű ellátási alap érdekében választhat magasabb (75eFt/hó) összegű havi KATA fizetést.  Ezzel kapcsolatos – igen jelentős – újdonság, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatot év közben is meg lehet tenni, illetve vissza lehet vonni.

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.”

A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján: a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

A Tny. 39. § (1) és (2) bekezdése alapján ha a főállású kisadózó biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének kiszámítása során. Vagyis a főállású kisadózó esetében a nyugdíj összegének számítása során arányosítani kell a szolgálati idejét, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme kisebb, mint a mindenkori  minimálbér összege. Mikor kisebb a főállású katás figyelembe vehető jövedelme a mindenkori minimálbérnél? Akkor, ha 50 ezer Ft tételes adót fizet.

Így ha a főállású kisadózó 50 ezer Ft tételes adót fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (2019-ben havi 94.400 forint,) és a mindenkor érvényes minimálbér (2019-ben 149 ezer Ft) arányával.
Ez az arányszám 2019-ben 0,6335.
Vagyis az a katás főállású vállalkozó, aki 50 ezer Ft tételes adót fizet egész évben, 2019-ben a 365 napi szolgálati idő helyett csak 365 x 0,633 = 231 nap olyan szolgálati időt szerzett, amely a nyugdíjszámítás során majd figyelembe vehető lesz.

(Tehát egy bejelentett főfoglalkozású tag esetén a Bt. összes adókötelezettsége – 12 mFt bevételig (ami nettó, áfa nélküli bevételt jelent, akkor is ha áfa fizetésre kötelezett a Bt, de érdemes az alanyi áfa mentességet is választani ha lehet)- 5,5%, ami magában foglalja a 9 % társasági adót és 63 % járulékokat.)

Évi 12 mFt feletti bevétel (havi 1 mFt átlagbevétel) – utáni részre + 40% az adó.

A kiállított számlákról bevételi nyilvántartást kell vezetni és folyamatosan figyelni, hogy ne lépje túl a 12 mFt-ot.
A KATA adózó nem tartozik a Számviteli tv. hatálya alá, ezért más könyvvezetési kötelezettsége nincs.
A bevétel megszerzésének időpontja – fontos a KATA bevallás elkészítésénél – a pénz jóváírásának napja.
(ÁFA tekintetében a számlán feltüntetett teljesítés napját kell figyelembe venni az Áfa  bevallás elkészítéséhez és alanyi áfa mentes státusznál a 12 mFt túllépéséhez is!)

Nem kell megfizetni a hónapban, ha 30 napnál hosszabb ideig a kisadózó táppénzen, GYEDen,GYESen.GYETen van, de bejelentési kötelezettséggel jár.

Kiváltja :

A társaság 9 % társasági adójának,

a bejelentett tagnak kifizetett jövedelem (osztalék is) és juttatások utáni 15% SZJA kötelezettségnek + a járulékainak – 18,5% járulék , 19,5% szocho, 1,5% szakképzési hozzájárulás 

bevallását és megfizetését is. A havi és éves adókötelezettség előírásokat a NAV a nyilatkozatok és bejelentők alapján maga végzi.

Egyéb kötelezettségek:

–Alkalmazottak után továbbra is kell fizetni a bérjárulékokat és havonta bevallást készíteni.

-Cégautóadó fizetési kötelezettség fennáll.

-Az iparűzési adót nem váltja ki, az alapját az általános szabályok szerint vagy székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként tételesen 2,5-2,5 millió forintban határozhatja meg, a mértéke általában 2%, azaz 50 eFt.
Tehát telephelyet meg kell szüntetni! Az önkormányzatnak nyilatkozni kell, hogy melyik módszer szerint adózik.
Ha a tételest választja, akkor bevallást itt sem kell teljesíteni.

-Ha nem alanyi ÁFA mentes, akkor áfa bevallási kötelezettsége is van.

-Kiállított számlára a „Kisadózó” szöveget rá kell írni, különben mulasztási bírság szabható ki.

-A kisadózó vállalkozásokat (február 25-ig) és a számlájukat befogadókat  a naptári évben az 1 millió forintot meghaladó számlaösszeg után adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Ha az új adóra való áttérést választó Bt.-nek van eredménytartaléka és/vagy ki nem fizetett osztaléka, annak a tárgyi eszközök könyv szerinti értékével csökkentett összege után meg kell fizetni 15% adót 3 év alatt 3 részletben 2013. május 31-től évente.

Visszalépésnél újra kettős könyvvitelre kell átállni, ami vagyonleltár készítéssel és könyvvizsgálói auditálással jár.

Külföldre nyújtott szolgáltatásnál a következőkre kell figyelemmel lenni az alanyi adómentes KATÁs vállalkozónak:

Adóalanynak nyújtott, főszabály szerinti, közösségben belüli szolgáltatásnyújtás esetén a következőképpen járunk el:

• a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helye, vagyis a megrendelő országa
• az értékesítés nem fog beleszámítani a 8 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot kell kérni
• a közösségi termékbeszerzés szabályai szerint járunk el
• közösségi fordított adózásra való hivatkozással, adómentes számlát állítunk ki.
• gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallás és összesítő nyilatkozatot kell készíteni

Harmadik országbeli adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén hasonlóan járunk el, mint a közösségen belüli szolgáltatásnyújtáskor, néhány, a dolog természetéből fakadó eltéréssel:

• a teljesítés helye a szolgáltatást igénybevevő letelepedési helye, vagyis a megrendelő országa
• az értékesítés nem fog beleszámítani a 8 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot nem kell kérni
• a közösségi termékbeszerzés szabályai szerint járunk el
• fordított adózásra való hivatkozással, adómentes számlát állítunk ki.
• gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallást csak akkor kell kiállítani, ha visszaigénylési jogunkat gyakoroljuk, összesítő nyilatkozatot pedig nem kell készíteni

Nem adóalanynak nyújtott, főszabály szerinti szolgáltatás szabályai:

• a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó letelepedési helye, vagyis belföld
• az értékesítés beleszámít a 8 milliós alanyi adómentes határba
• közösségi adószámot nem kell kérni
• alanyi adómentes minőségünkben járunk el
• alanyi adómentes számlát állítunk ki.
• nem gyakorolhatjuk az ügylettel kapcsolatos levonási, visszaigénylési jogunkat
• áfa bevallás és összesítő nyilatkozatot nem kell készíteni

Ezek után már csak a közösségen belüli, adóalanynak nyújtott nem főszabály szerinti szolgáltatások szabályai vannak hátra:

• a legfontosabb szabály a teljesítési hely meghatározása, amelyben cikksorozatunk előző része lesz olvasóim segítségére
• a teljesítési hely meghatározása után pedig az előzőekben leírt szabályok szerint járunk el

Összefoglalva:

Kicsi adózó – kicsi adófizetés – kicsi ellátás (táppénz, nyugdíj).

Annak a Bt.-nek (családi vállalkozás) éri meg, aki a

– nem számol több mint 12 mFt nettó bevételnél többel, de azt minél jobban megközelíti,

– nincs alkalmazottja vagy az családtag (tehát mindenképpen fizet utána járulékot),

– alanyi áfa mentes tud lenni,

– előző évi mérlegében nem szerepel eredménytartalék és osztalék, vagy nagyon minimális,

– és nem csak egy cégnek számláz

KATÁs egyéni vállalkozó megszűnését webes ügysegéden aznap bejelenteni, utána az iparűzési adónál és a kamaránál is ki kell jelentkezni 5 napon belül. 30 napon belül pedig le kell adni a ..KATA bevallást a bevételekről.
2017-től a KATA-s adóalanynál a bevétel megszerzésének napja az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a KATA-alanyiság utolsó napján meglévő bevételi kintlévőségek még KATA-s bevételnek számítanak.

 

 

KIVA    Kisvállalati adó – 2012. évi CXLVII. tv.

– előleg befizetési határidő névet köv. 20-a /10032000-01076356/,

            – bevallási határidő évet köv. máj. 31-e

Választhatja:

Bt. , Kft. és Zrt., ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – T203 KV – bejelenti, hogy adókötelezettségeit ezen adó szerint teljesíti, akkor a bejelentését követő hónap első napjával alkalmazhatja, ha az előző évi adatok szerint

– létszáma nem haladja meg a 50 főt

– bevétele nem haladja meg az 1 milliárd forintot,

– tárgyévről készítendõ beszámolójában, aminek fordulónapja 12.31., a mérlegfõösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.
Kapcsolt vállalkozások esetében a létszámot és a bevételt együttesen kell vizsgálni!

EVÁs bt. is választhatja.

A választás a bejelentést követõ 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható vagy dec. 20-ig a következő évre megszüntethető.

 

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás amelyik a bejelentés napján az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

 

A kisvállalati adóalanyiság megszûnik  a 3 milliárd forint bevételi értékhatár meghaladásával, átalakulásnál, a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerõre emelkedésének napjával ,  ha az adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az  1 millió forintot vagy létszámnövekedés miatt 100 főt meghaladja az átlagos statisztikai létszám.

Az adóalanyiság megszűnése következtében az adózó üzleti éve lezárul (mérlegfordulónap) és az azt követő nappal önálló üzleti év kezdődik! Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő időszakról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a megszűnést követő 5. hónap utolsó napja.

Az adóalanyiság megszûnését követő 24 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.

 

Alapja, mértéke:

2017. január 1-től jelentősen változott:
a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a  személyi jellegû kifizetések járulékalapot képező részének (a kieg.tev. tagnak fizetett tagi közreműködés nem számít bele) – amit korrigál a pénztár értékének tárgyévi előjelhelyes változása, ha a tárgyévi bevétel 5%-át vagy legalább az 1 millió forintot meghaladja- 12%-a.

A főfoglalkozású vállalkozó esetében ez a járulékalap minimum a min.bér 112,5 %-a (181.125,-Ft)

Kiváltja:

A társaság 9 % társasági adójának,

a kifizetések utáni 17,5% szocho + 1,5% szakképzési járulék

bevallását és megfizetését is.

A kisvállalati adót az adóévet követõ év május 31-ig kell bevallani és megfizetni, melynél az elhatárolt veszteséget 10 éven át egyenlő részletben lehet figyelembe venni.

Év közben negyedévente előleget kell vallani és fizetni, ami legalább az adóelõleg-megállapítási idõszakban az adóalany által fizetendõ, Tbj. szerint járulékalapot képezõ összes jövedelem 12 százaléka + jóváhagyott osztalék.

Az iparűzési adót nem váltja ki, az alapját az általános szabályok szerint vagy a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is meghatározhatja, a mértéke 2%.

Egyéb kötelezettségek:

A KIVA nem érinti az áfa kötelezettségeket – azt az adóalanynak a rá vonatkozó áfa szabályok szerint kell fizetnie.

Marad a kettős könyvvitel.

 

Összegezve:

A kisvállalati adó választásáról szóló döntés csak egyedi mérlegelés után hozható meg.

Előre tervezhetetlen az adóalap megállapításnál figyelembe veendő korrekciós tételek miatt csak tényadatokkal lehetne összevetni a társasági adózással.

Általánosan kijelenthető, hogy ott javasolt áttérni, ahol sok a munkavállaló és a költségek jelentős (kb. 70%) részét a bérköltség teszi ki, sok a beruházásra visszaforgatott nyereség.

A kisvállalati adó választása ellen szól, hogy a társasági adó mértéke ebben a körben csak 9% – szemben a 12%-os kivával. Továbbá, hogy az osztalék utáni szja alól nem mentesít.

Mellette szól, hogy a kiváltott járulékok alapjára a 12%-ot kell megfizetni az eredeti (17,5+1,5%) helyett. Ezen túl a KIVA alanya kikerül a társasági adó hatálya alól – nem vonatkoznak rá a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai (Tao. 6.§).

2017-től a  “KATA” egy méltó társa, méghozzá ez a „nagyobbaknak” szól.

A megújult KIVA variációnál már kimondhatjuk, hogy 2017-től annak jó a KIVA, akinek nagyobb a bérköltsége, mint a nyeresége, és a nyereséget nem veszi ki, hanem visszaforgatja, beruház.

EVA     Egyszerűsített vállalkozói adó 2002. évi XLIII. tv.

2020. január 1-től megszűnt.

<– Vissza a Hírekhez