Duó-Kontír Bt.

... a könyvelés otthona ...

SZJA

SZJA Személyi jövedelemadó – 1995. évi CXVII. Tv.
bevallási (08,58) és befizetési határidő köv.hó 12-e /10032000-06055950/
– az 1989-es bruttósítás, a 2010-es adólap-kiegészítés, az ún. szuperbruttósítás megszűnt 2012.01.01-től (29.§)

– 15% egykulcsos adó

– a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia (46.§.4) a magánszemélytől akkor is, ha az adószámmal rendelkezik, de nem egyéni vállalkozó (pl.: bérleti díj)

–  az éves bevallás (53) és befizetés határideje febr. 25-e ill. május 20-a

–  az éves bevallás elkészítéséhez szükséges igazolásokat a munkáltatónak január 31-ig a

kifizetőknek febr. 15-ig kell a magánszemély részére megküldeni

  • az adóelőleg megállapítás folyamata:

a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatot ad a kifizető felé, hogy mi szerint vonjon adóelőleget: pl. a megbízási jogviszonynál és ingatlan bérbeadásnál tételes költségelszámolás vagy 10%-50% költséghányad között választhat a teljes adóévre.
Egyéni vállalkozóktól nincs levonási kötelezettség.

Nyilatkozat hiányában nem érvényesíthető semmilyen kedvezmény.

Ezt az adóelőleg-nyilatkozatot minden magányszemélytől legkésőbb január végéig kérjük.

Ha az év végi SZJA elszámolásnál 10 eFt-nál nagyobb befizetési különbözet mutatkozik, akkor 12% bírságot kell fizetni a magánszemélynek. (48.§.)

– adójóváírás 2012-ben megszűnt

–  2014-től január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre

vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként

figyelembe venni.

Adómentes (nem kell az éves jövedelembe beszámítani) a nyugdíj, gyes, anyasági támogatás, családi pótlék, ösztöndíj, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján 2010. jan. 1. és 2018.12.31. között nyújtott vissza nem térítendő támogatás max. 5 mFt-ig (ha az az egyéb feltételeknek is megfelel)

A családvédelmi akcióterv keretében 2020. január 1-től a legalább négy gyermekes anyák élethosszig tartó szja mentességet élveznek. Párhuzamosan vehető igénybe a családi adókedvezménnyel.

Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények (29.§.) a munkavállaló nyilatkozata alapján:

Első házasok kedvezménye néven 2015-ben életbe lépett új adóalap-csökkentési lehetőség azokra vonatkozik, akiknél a házastársak közül legalább az egyiknek a 2015. január 1. után kötött házassága az első, akkor a házasságkötést követő hónaptól kezdve 24 hónapon keresztül a kedvezmény, ami az adóalapot csökkenti, a két félnél együttesen havonta maximum 33.335 forint, ez havi 5 000 forint adókedvezményt jelent.

vagy

–  az adóalap nagyságától  függetlenül a családi kedvezmény, a saját háztartásban nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult nyilatkozata alapján, melyen a gyermek nevét és adóazonosító jelét kell feltüntetni!:

1 eltartottnál 66.670,- Ft/hó/kedvezményezett eltartott (aki után családi pótlékot adnak),

2 eltartottnál 133.330,- Ft/hó/kedvezményezett eltartott (aki után családi pótlékot adnak),

3 eltartottól 220.000,- Ft/hó/ kedvezményezett eltartott (aki után családi pótlékot adnak).

Eltartottként a családi pótlékra való jogosultság megállapítása során azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki után a kérelmező jogosult a családi pótlékra. Ilyen személynek számít az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki a kérelmezővel egy háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult (tankötelezettség ideje alatt: 6-16 év), vagy aki közoktatási- felsőoktatási intézmény tanulója, vagy első alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató (a tanulói jogviszonyt az erre rendszeresített nyomtatvánnyal igazolni kell) aki nem töltötte be a 20. életévét.
Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni és akkortól a családi kedvezménynél sem számít eltartottnak a személy.

2014-től a munkavállaló nyilatkozata szerint nem csak az SZJAban, hanem a járulékban is érvényesíteni lehet, 2015-től pedig kötelező, ha nem mond le róla a családi járulékkedvezményt.

A családi pótlékra jogosultak (szülők) a családi kedvezményt közösen is igénybe vehetik – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – már az SZJA előleg számításánál a közös háztartásban élő (életvitelszerűen együtt élő)

házastárssal,

élettárssal: 

= közös gyermek után egyikük vagy döntésük alapján közösen lehet

= közös gyermek hiányában az adóelőleg-megállapításánál nem oszthatják fel a

kedvezményt, akkor sem ha közös háztartásban élnek, az a vérszerinti szülőt illeti meg, de

az éves bevallásban élhetnek a megosztás lehetőségével. (29/A§.)

Egyedülállók családi pótlékát kapó szülő csak saját maga érvényesítheti a családi kedvezményt.

Családi pótlék összege (2009 óta):

  • Egy gyerek esetén: 12 200 forint (havonta)
  • Egy gyereket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 forint (havonta)
  • Kétgyerekes család esetén gyerekenként 13 300 forint (havonta)
  • Két gyereket nevelő egyedülálló esetén gyerekenként 14 800 forint (havonta)
  • Három vagy többgyerekes család esetén gyerekenként: 16 000 forint (havonta)
  • Három vagy több gyereket nevelő egyedülálló esetén gyerekenként: 17 000 forint
  • (havonta)
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén: 23 300 forint (havonta)
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyereket egyedül nevelő esetén 25 900 forint (havonta)

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, vagy az abban bekövetkezett esetleges változások bejelentését elmulasztja, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények (35.§.) :

– súlyosan fogyatékos, rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynél igazolás alapján havonta a min.bér 5%-a (8.370,-Ft) 40.§
BNO kódok
Az összevont adóalap adójáról rendelkezés :

-önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg 20%-a, de max. 150 eFt (44/A§)

–  nyugdíjelőtakarékosságra saját maga javára befizetett összeg 20%-a, de max. 100 eFt (44/B§)

JUTTATÁSOK
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletében található adómentes juttatások
– az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások
– az Szja tv. 70. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
– a bérrel megegyező közterheket viselő juttatások

A pénzbeli és a természetben adható béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató részéről költségként leírható béren kívüli elemekről van szó, mely után a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mert nem számítanak jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó -és járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában is feltűntetésre kell, hogy kerüljön.
A béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat kizárja a tv.!!

A béren kívüli juttatások kiadását megvalósíthatjuk úgy is, hogy mindenkinek adunk egyedi juttatásokat, Erzsébet utalványt, helyi bérletet, egészségpénztári hozzájárulást stb. Ekkor a munkáltató dönt ugye, hogy ki miből mennyit kapjon.

A cafeteria rendszerben a munkáltató egy keretösszeget biztosít a munkavállalójának. Mondjuk, legyen ez a keret a következő évre 200.000 forint. Majd megad ehhez egy kínálati listát, menüt, melynek elemeire elköltheti a dolgozó ezt a keretet. Pl: Erzsébet utalványra, SZÉP Kártyára, bérletre, egészségpénztárra.

Év elején vagy a rendszer beindításakor (merthogy év közben, akár most is be lehet indítani egy ilyen rendszert) mindenki nyilatkozik, összeállítja saját „étlapját”, milyen formában akarja elkölteni, elfogyasztani ezt a 200.000 forintot.

A cafeteria rendszerhez szabályzatot kell készíteni és napra készen tartani:

1.keretösszegek dolgozói csoportoknak

2.jogosultságok, eljárások

3.elemek jellemzői, feltételek

4.szabályzat kezelése

 

JUTTATÁS 1.
Adómentes pénzben és nem pénzben (1.sz. melléklet) magánszemélynek adott juttatások a TAO törvény 3.sz. mellékletének figyelembevételével:

– 2019.01-01.-től megszüntek a mobilitás célú lakhatási támogatások: a vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás (2.7.), az albérleti támogatás (9,7) és a kockázati élet- baleset- és betegségbiztosítási díj adómentessége.
Amennyiben a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, abban az esetben az a felek közti jogviszony alapján, bérjövedelemként válik adókötelessé.

– munkáltató által biztosított  számítógép-használat (7.11)

Az internet előfizetést esetleg a cég nevére át lehet íratni és akkor költségként elszámolható!   egyébként az internet szolgáltatás biztosítása csak összevonandó jövedelemként lehetséges.

lakhatási támogatás álláskereső személynek (7.24) a Nemzeti Foglalkoztatási alapból a munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítését célzó 38/1998. (III.4.) Korm.rendelet szerint

– bölcsödei szolgáltatás (8.6 a,c) cég vagy saját nevére szóló számla alapján

  • a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
  • bölcsődei szolgáltatás.

A munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is, mert a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor.

kegyeleti ellátás (8.6e)

– a munkáltató saját vagy bérelt munkásszállásán történő elhelyezés (8.6f), ha a munkavállaló lakóhelye nem egyezik meg a munkavégzés helyével. Az albérleti/lakásbérleti jogviszonyban a hozzájárulás az igénybevevő munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmét növeli, az adózás mellett járulék fizetést is von maga után.

– jogszabályban előírt védőeszköz, baleset- és munkavédelmi eszközök (8.8)

munkaruházati termék – egészség védelme, saját ruházat védelme érdekében – (8.24.)
A munkaruházati termék adómentessége mellett szükséges kiemelni a munkáltató által adott védőszemüveg adómentességét is. Ez a védőszemüveg kapcsolódhat számítógép használathoz. (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2. pont)

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Mindez tehát nem lehetőség, hanem a helyzettől függően a munkáltató jogszabályon alapuló kötelessége.

A juttatás adómentességének feltétele, hogy munkavállalónként a fentiekben említett, képernyő előtti éleslátáshoz minimálisan szükséges szemüveget juttassák a munkavállaló számára, ezen a minimális követelményen ne terjedjen túl a juttatás. Megjegyezzük, hogy a 2003/108. sorszámú adózási kérdésben foglaltak szerint, nem minősül adómentesnek az a szemüveg (kontaktlencse) juttatása, amelyet a magánszemély a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül is használ.

A munkaadó oldalán a fentiek szerinti minimálisan szükséges szemüveg juttatása a Tao. törvény 3. számú melléklet B) részének 3. pontja alapján – mint a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolható el. Továbbá, mivel a minimálisan szükséges szemüveg jogszabály által előírt védőeszköznek, egészségvédelmi eszköznek minősül, az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.8. alpontja alapján adómentes juttatásnak minősül.

Egyéb esetekben (pl. a társaság személyesen közreműködő tagjánál) a szemüveg juttatása nem kötelező, azonban az előzőek szerint biztosított szemüveg, mint egészségvédelmi eszköz adómentes és elismert költség.

a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

  1. a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
  2. b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj

az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány (8.28)

iskolarendszeren kívüli oktatás, betanítás, amely a munkavégzés, a tevékenység ellátásának feltételeként történik [Szja törvény 4. § (2) bekezdés]. Az iskolarendszeren kívüli képzésnek az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanuló vagy hallgatói jogviszonyban. Ezek jellemzően különféle tanfolyamok, szakmai konferenciák, előadássorozatok stb. lehetnek.

A kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat és védőoltás.

– kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi (céges szgk) magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása (8.37)

– kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata (8.44) munkábajárásnál is
A kifezető tulajdonában lévő kerékpár bekerülési értéke költségként elszámolható, de az áfája nem visszaigényelhető.

Magánszemélynek fizetett elismert költségként elszámolható kiadások, költségtérítések (3.sz. melléklet)
Kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.

– bel- és külföldi hivatali, üzleti utazás, szállás bizonylattal elszámolt része (I/17.)
Az Szja tv. 7. § (1) q) pontjában foglaltak szerint nem minősül bevételnek a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértéke, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.
Az étkezés az adózásban mindig különös eset, ha ilyen van, akkor annak adózási szabálya a munkáltató a kifizető adóterhe mellett valósítható meg.

az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában (I/23.)
A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása az Szja tv. (1.sz. mell. 8.37) szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Amennyiben a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt a nevére szóló számlával vásárolja meg, akkor emiatt nem keletkezik sem a juttatónak, sem a juttatásban részesülőnek adófizetési kötelezettsége még akkor sem, ha saját célra is használja azt a magánszemély .

– A magánszemély a saját (vagy házastárs) tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést (II/6):

= adómentes: kiküldetési rendelvény alapján a 60/1992. korm.rendeletben leírt fogyasztási norma x NAV üzemanyagár + 15,-Ft/km

= adóköteles: útnyilvántartás nyomtatvány alapján üzemanyag + 15,-Ft/km (ez esetben még cégautóadó fizetési kötelezettség is keletkezik!)

munkába járásról szóló 39/2010.(II.26.) kormányrendelet éa az Mt. 51.§-a szerint a munkáltató köteles a munkavállaló nyilatkozata alapján a közig. határon kívüli lakóhelye vagy tartózkodási helye és munkahelye közötti
= helyközi (távolsági) utazását min. 86%-ban (akár 100 %-ban is) megtéríteni – munkáltató nevére szóló számla alapján vagy bérlet leadásával
= oda-vissza távolságra 15,-Ft/km/nap vagy hazautazásra költségtérítést fizetni, ha a lakhely és a munkahely között nincsen közösségi közlekedés

A 86%-os kötelező költségtérítés akkor jár, ha a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A kormányrendelet 4.§-a szerint, a munkáltató dönthet úgy, hogy a közösségi közlekedés fentiek szerinti térítése helyett, „a személyi jövedelemadóról törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka”-t vagy a 15,-Ft/km összeget adja az alábbi 4 esetben, amely  adómentes:
-Vagy nincs közösségi közlekedés a munkavállaló lakhelye és munkavégzési helye között,
-vagy van, de azt csak hosszú várakozással tudja igénybe venni.
-Ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy emiatt a hozzátartozója szállítja járművel, akkor is követelhető az üzemanyag költségtérítése.
-amennyiben a munkavállalónak bölcsődei, vagy egyébként 10 év alatti, óvodában vagy iskolában tanuló gyermeke van.

A munkáltató az  5. § szerint az utolsó két fenti esetben a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

– Külföldi kiküldetés esetén a napidíj 30%-a. de legfeljebb 15 EUR.

A külföldi napidíj törvény szerint jár az utazónak, tehát munkaügyi ellenőrzésnél nézik a kifizetést.
Külföldi napidíj összegének forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hó 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmazni. (6.§.4)

– Belföldi kiküldetésre a munkavállalónak a 437/2015. Korm.rendelet alapján jár napi 500,-Ft (6 órán túli távollét esetén) átalány vagy számlával igazolva

A kiküldetési rendelvényt mint számviteli bizonylatot sorszámmal kell ellátni, ami egyben mutatja a szervezeten belüli utat és segíti az eligazodást. Amennyiben az összeg kifizetése nem pénztárbizonylaton (a sorszámozott kiküldetési rendelvény csatolásával) történik, hanem annak kizárólagos bizonylata a kiküldetési rendelvény, kötelező a szigorú számadás alá vont nyomtatvány vagy ilyen célra készített számítógépes program használata.

Gépkocsival kapcsolatos elszámolások, adók:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. szerint a cégautóadót azon – az  SZJA tv. szerinti – személygépkocsi után a tulajdonosnak kell negyedévente megállapítani, bevallani (01) és megfizetni /10032000-01076167/, amely után a Sztv. szerinti költséget (gépjárműadó, ÉCS, biztosítás) számoltak el és

– amely nem magánszemély tulajdonában áll (minden hónapra) továbbá

– amely magánszemély tulajdonában áll (az elszámolt költségszámla dátumát követő hónapra)

Havi mértéke (melyből levonható a határidőben megfizetett gépjárműadó arányos része azokra a hónapokra, amelyre mind a két adónemben fizetési kötelezettsége volt)  2012.01.01-től a forgalmi engedély P2 és V9 sora alapján:

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) Környezetvédelmi osztály-jelzés
0-4                esetén 6-10              esetén 5,14-15               esetén
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

Környezetkímélő autó mentesül a cégautó adó, gépjárműadó, regisztrációs adó és átírási illeték kötelezettség alól. Egyéb kedvezmények, amelyek villanyautónál (zöld rendszám) igénybe vehetők: ingyenes parkolás, töltés.

Környezetkímélő autó a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendeletre hivatkozva, a tisztán elektromos, a plug-in hibridek – az akkumulátorról legalább 25 km megtételére képes tölthető hibrid, az akkumulátorról legalább 50 km megtételére képes hatótávnövelt-, illetve a levegőt nem szennyező, egyéb meghajtású nulla emissziós autókat kell érteni.

Ha a cég belső szabályzatában nem rögzítik, hogy az autókat nem lehet magáncélra használni, akkor – függetlenül a valós helyzettől – már a használat lehetősége is adóztatható. Személyes használatnak minősül a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás is. (Kivéve, ha az adott útvonalon kirendelés, külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében gurul végig az autó.) Ebből az következik, hogy amennyiben ez ésszerűen megtehető, érdemes a belső szabályzatban konkrétan kimondani, hogy az autó magáncélra nem használható.

Útnyilvántartás (Adózóna 2015.07.25. Sinka Júlia)

„A cégautóadó-fizetési kötelezettséget az útnyilvántartás léte vagy nem léte nem befolyásolja: társaság esetében a jármű birtoklásának puszta ténye megalapozza az adófizetést. Ugyancsak nem játszik szerepet az útnyilvántartás a személyi jövedelemadó kapcsán, a személygépkocsi esetleges magáncélú használata miatt nem kell adóköteles jövedelemmel számolnia sem az érintett magánszemélynek, sem a cégnek (szja-tv. 1. számú melléklet 8.37. pont).
Ugyancsak felesleges az áfatörvény kapcsán útnyilvántartást vezetniük, hiszen a személygépkocsi üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag áfája nem vonható le, függetlenül a jármű hivatalos használatának arányától (124. §). Az áfa rendszerében akkor volna főszerepe az útnyilvántartásnak, ha a gépkocsit nyílt végű lízingszerződés vagy bérleti szerződés keretében – az áfatörvény fogalmai szerint szolgáltatást véve igénybe – üzemeltetnék, mert akkor az esedékes részletek áfájának üzleti célú arányát dokumentálniuk kellene.
Jelen esetben nem erről van szó. Így az útnyilvántartás hiányába egyetlen okból köthetne bele az adóhatóság: a társasági adó alapjával szemben elszámolt üzemanyag értékét vitathatná. Ez társasági- és iparűzési adóhiányt, és következményeként adóbírságot okozhatna.
Természetesen, ha nincs útnyilvántartás, akkor a fenti költség elszámolását nem támasztja alá, de hiánya még önmagában nem is kérdőjelezi meg ezt. Ezért, ha a szóban forgó költség aránya nem lépi túl a józan ésszel elfogadható mértéket, akkor a vázolt adókockázat csekély. Az adóhatóságnak kellene bizonyítania az elszámolt tétel túlzott voltát, és ez utólag nem sok eséllyel kecsegteti őket.
A józan észt – azaz a gazdasági racionalitást követő – elszámolás a társaság tevékenységének is függvénye. Nem mindegy, hogy az elszámolás – mondjuk – egy ügynöki tevékenységet folytató társaságnál, vagy egy fordítóirodánál történik.”

A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pont és a 3. számú melléklet B/6. pontja a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként nevesíti a cégautóval összefüggő költségeket.

A hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, hogy csak a nem magáncélú használatra eső rész lenne elismert, nem kizáró tényező tehát a magáncélú használat, vagyis emiatt nem vitatható el a költségkénti elszámolás jogszerűsége. A Tao. tv. nem írja elő útnyilvántartás vezetését, ahhoz azonban, hogy az adózó igazolni tudja, hogy a költségek ténylegesen a cégautóval kapcsolatosan merültek fel, célszerű az év elején és az év végén a kilométer-állást feljegyezni, amellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű. Ez alapján lehet a benzin számlákat érvényesíteni.

A leadott benzinszámlákat lekönyveljük az útnyilvántartás megléte (jelenléti ív figyelembe vételével) és annak üzleti célja az ügyvezető felelőssége!

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.
A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.
Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható. Ez 2010. január 1-től a következő:

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1000 cm3-ig                    7,6 l/100 km

1001-1500 cm3-ig                    8,6 l/100 km

1501-2000 cm3-ig                    9,5 l/100 km

2001-3000 cm3-ig                  11,4 l/100 km

3001 cm3 felett                       13,3 l/100 km

A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1500 cm3-ig             5,7 l/100 km

1501-2000 cm3-ig                    6,7 l/100 km

2001-3000 cm3-ig                   7,6 l/100 km

3001 cm3 felett               9,5 l/100 km

Cégautó szempontjából tehát, ha a magánszemély saját tulajdonú személygépkocsiját hivatali útra használja  kiküldetési rendelvény (3.§.83. pontja szerinti adattartalommal) kiállítása mellett és

  1. ezért benzinár + 15,-Ft/km költségtérítést kap, akkor adómentes.
  2. ezért benzinár + 15,-Ft/km-nél több térítést kap és költségeket számol el,akkor adóköteles.
  3. ezért benzinár + 15,-Ft/km-nél több térítést kap, de nem számol el költségeket, hanem

Szja szerint leadózza, akkor cégautó adót már nem kell fizetnie.

A munkába járásra kapott 15,-Ft/km sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget ha közig.  határon kívülről jár be.

Munkavállalónak a cégautó adót megtéríteni adómentesen nem lehet.

Baleseti adó:

Az üzembentartónak keletkezik fizetési kötelezettsége, mely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves díjának 30 %-a (max. 83,-Ft/nap). A biztosító az adót az esedékes díjjal együtt szedi be és ő továbbítja az adóhatóságnak.

Az alább fel nem sorolt adóköteles juttatások (pl.: utalvány, Bp. bérlet) a magánszemély összevonandó jövedelmeként adóznak

JUTTATÁS 2.
Adóköteles béren kívüli juttatások (71.§) után 15% Szja-t és 15,5% szocho-t  (össz.:30,5%) fizet a munkáltató a juttatást köv.hóban (nyilvántartás vezetésével):
COVID helyzetre való tekintettel 2020.04.22. – 12.31-ig mentes a szocho alól!

Munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére max éves 450.000,-Ft/főig:

–  1) Széchenyi-pihenőkártya (évi max. 450 eFt-ig helyett 800 eFt-ig)

szálláshely alszámlájára utalt évi 225 eFt, helyett 400 eFt

vendéglátás alszámlájára utalt évi 150 eFt, helyett 265 eFt

szabadidő alszámlájára utalt évi 75 eFt (pl.: uszodabérlet), helyett 135 eFt

JUTTATÁS 3.
Adóköteles béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70.§) 1,18-szorosa után 15% Szja-t és 15,5% szocho-t (össz.: 35,99%) fizet a munkáltató a juttatást köv.hóban (nyilvántartás vezetésével:

Valamennyi munkavállaló ,saját nyugdíjas + közeli hozzátartozói részére korlátok nélkül:

– 70.§ 1a) hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés

– 70.§ 1b) a céges telefon magánhasználata

Elszámolására a választható lehetőségek:

  1. telefondíj 20%-a utáni adófizetés az adó megegyezik a bruttó ktg. 12,18%-ával
  1. a magáncélú használat értékének továbbszámlázása tételes elkülönítés, részletes számla alapján
    (Nincs lehetőség a számla 20%-ának automatikus továbbszámlázására a magánszemély részére, ha nincs tételesen kigyűjtve a konkrét telefonálás.)(5.c)
    Figyelem: az SZJA 69 § 1.l) pontja azt jelenti, hogy  csak munkáltató adhat ingyenes szolgáltatást , vagyis a feleségnek (stb.) adott telefon teljes egészében természetbeni juttatás címén adózik, ha nincs továbbszámlázva.
  1. nyilatkozik a magánszemély és a cégvezető, hogy mely telefonvonalon nem történt magánbeszélgetés

Adókötelezettség keletkezik a magáncélú használatra tekintettel, ha az előfizetés korlátlan beszélgetésre jogosít, azaz a hívások díja 0 forint. Ebben az esetben kizárólag a 20 százalékos szabály alapján lehet az adókötelezettséget megállapítani.
Fontos szabály, hogy a tényleges magáncélú használatot a szolgáltató által kiadott részletes híváslistával kell alátámasztani. Ez egyben azt is jelenti,hogy nem mentesül a kifizető a cégtelefonnal összefüggő adókötelezettség alól, ha a magánszemély nyilatkozik ugyan arról, hogy a telefont magáncélból nem használta, de ez a körülmény részletes híváslistával nincs alátámasztva.
Amennyiben a kifizető nem rendelkezik ilyen kimutatással – azaz nem állapítható meg a tényleges magáncélú használat –, akkor csak abban az esetben nem keletkezik kifizetőt terhelő adó, ha a magánszemély a telefonszolgáltatás kiadásainak 20 százalékát megtéríti.

– 70.§ 2) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg

Bárki  részére:

– 70. § 4) reprezentáció (juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás,szállás,szabadidőprogram,stb.) ha a  dokumentumok ezt támasztják alá! (számlán kérjük megjelölni!)

–  üzleti ajándék (juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai kapcsolatok keretében adott ajándék vagy utalvány),

COVID helyzetre való tekintettel 2021.06.10. – 12.31-ig mentesek a szocho alól!

A repi és ajándék költségként érvényesíthető.
Egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány esetében adómentesen adhatnak üzleti ajándékot, számolhatnak el reprezentációs költséget az összes bevételük vagy az összes költségük-ráfordításuk – a két összeg közül a kisebbet kell figyelembe venni – értékének 10 százalékáig. Az értékhatárt meghaladó összeg után már nekik is jelentkezik a fenti példában kiszámított, összesen 35,99% mértékű közteher. Ezen szervezetek esetében 2012-től némi szigorítást jelent, hogy csak azokat az üzleti ajándékokat adhatják adómentesen, amelyek egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.
Tekintettel arra, hogy a fenti non-profit szervezetek esetében csak év végén állapítható meg az adómentesen elszámolható rész, így esetükben – az eddigi gyakorlattal egyezően – a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékok után elszámolandó közterheket a tárgyévet követő év ötödik havi adó- és járulékbevallásában kell bevallaniuk és megfizetniük.

Alapítvány által  lakosság, a közösség széles körét érintő, azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, sport, szabadidős és más közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital adómentes. (8.35)

Üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat a magánszemélynek adómentesen.

– 70.§ 6a) csekély értékű ajándék (értéke a min.bér 10%-a, 16.740,- Ft)

Csekély értékű ajándékról akkor beszélhetünk, ha annak juttatása:

  • magánszemélyenként évente egyszer történik, és az ajándék (utalvány) a minimálbér 10% -át nem haladja meg, 2021. évben ez maximum 16.740 Ft,
  • a juttató nevére szóló számla szükséges a vásárolt termékről (utalványról),
  • a csekély értékű ajándékokról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie,
  • évente legfeljebb egy alkalommal bárkinek adható, nem csak a munkavállaló, hanem annak házastársa, a gyermekei és akár az unokái részére is.

-70.§ 6b) több magánszemély számára szervezett rendezvény költsége (pl.: záróvacsora) beleértve az ajándéktárgyakra, ha az egyedi értéke nem haladja meg személyenként a min.bér 25 %-át

– 70.§ d) reklám célú vagy egyéb ajándék (szóróajándék-bögre, toll)

– 70.§ 7) a béren kívüli juttatások értékhatár túllépése és együttes értékének az évi 200 eFt-ot (jogviszony idejével arányosan) meghaladó része

Kamatkedvezményből származó jövedelem (72.§)

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

Önálló tevékenységből származó összevonandó jövedelmek (tételes költségelszámolás vagy 10% költséghányad alkalmazásával):
– megbízási jogviszony, felhasználói szerződés

 – egyéni vállalkozó – vállalkozói kivét vagy átalányadó szerint adózhat

A vállalkozói személyi jövedelemadózás akkor utasíthatja maga mögé az evát és az átalányadózást, ha költségigényes tevékenységről van szó. Az egyéni vállalkozók átalányadózása esetében a fő szabály szerinti 40 százalék költségátalány helyett a bevétel 25 százalékát kell költségként figyelembe venni akkor, ha a vállalkozó a Tbj. vonatkozó szabályai szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül. Az adótörvény ettől számottevően magasabb költségátalányt állapít meg bizonyos tevékenységekre – mint például a kiskereskedelem vagy a taxi-szolgáltatás –, a kapcsolódó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 53. §-a részletezi.

Amennyiben a tevékenység érdekében felmerülő, tételesen igazolható kiadásai ezt az arányt (40%) nem érik el, úgy az átalányadózás választása megfontolandó. A költségeknek a bevételhez mért, mintegy 30 százalékos aránya esetében a kata is jobb alternatíva, mint a vállalkozói személyi jövedelemadózás. A kata megfizetésével a járulékfizetési- kötelezettségének is eleget tett a vállalkozó, míg a többi, itt említett adózási mód választása esetén ez nem rendezett az adott adónem megfizetésével.

Egyéni vállalkozó vagy társaság?

– a vállalkozása elindítása és befejezése Okmányirodán keresztül történik, így sokkal egyszerűbb, rövidebb és költségkimélőbb, mint más gazdasági forma.

– egész vagyonával felel, mint a Bt. beltag

– a nyereség megállapításánál figyelembe vehető költségek elszámolása kicsit nehézkesebb, mint egy társaság esetében, mert nehezen elkülöníthetők a magánszemélyt ill. az egyéni vállalkozót terhelő egyes kiadások

– a nyereséget terhelő adó itt is 10%, mint a társasági adóban, azonban a fennmaradó adózás utáni nyereségre legkésőbb február 25-ig meg kell fizetni a 15%+14% osztalékadót is (ezt társaság esetében csak a mérlegen jóváhagyott osztalék tényleges kifizetésénél kell)

– az egyéni vállalkozó csak pénztárkönyv vezetésére kötelezett, míg egy társaságnak általában kettős könyvvitelt kell vezetnie, könyvelővel összeállított mérleget kell készítenie

– egyéni vállalkozás megszüntetése sokkal egyszerűbb és bármikor kiválthat egy másikat

– egyéni vállalkozó max. 5 évig szüneteltetheti a tevékenységét, cégnél erre nincs lehetőség

– főfoglalkozású vállalkozók járulékfizetési kötelezettségében nincs különbség

– havi 500 km átalány x 9,-+üzemanyag költségként elszámolható útnyilvántartás és cégautóadó

Fizetési kötelezettség nélkül

 

– külföldről származó jövedelem (jutalék)

  Mo-n adózik, nem rendszeres munkavégzés és kifizetés lévén év végén: 15% SZJA + 19,5% eho a

járulékalapot képező jövedelem után, ami a bevétel 90%-ának 78%-a

 – ingóság bérbeadása 15% szja + 19,5% eho

– ingatlan bérbeadása

Közös tulajdonú ingatlan hasznosításából (bérbeadásából) származó jövedelem után a

tulajdoni hányad arányában terheli adókötelezettség, ha a tulajdonosok nem kötnek

egyéb megállapodást. (4.§.(6))

  1. augusztus 11-től a magánszemély nem köteles adószámot kiváltania ingatlan bérbeadási tevékenységére, ha e tevékenysége tekintetében kizárólag az Áfa tv szerinti ingatlan bérbeadási tevékenységet végzi, és nem élt a bérbeadás adókötelessé tételének jogával (a bérbeadása adó alól mentes). Ebben az esetben számla adására sem kötelezett, a bérleti díjat a kifizető a bérleti szerződés szerint fizeti, de a költségkénti elszámolásához legalább egy számlát helyettesítő okiratot ki kell állítani.

Nem tartozik e körbe pl. a garázs bérbeadása, mert az az Áfa törvény értelmében adóköteles tevékenység, tehát adószám kiváltására kötelezett a magánszemély.

Ha az ingatlan bérlője adóalany (kifizető)

_adóelőleg levonására nem köteles, ha a bérbeadó magánszemély adószámmal rendelkezik

_adóelőleg levonásra kötelezett, ha a magánszemély adószámmal rendelkezik, de kéri az adóelőleg

levonását

_adóelőleg levonásra kötelezett, ha a magánszemély nem rendelkezik adószámmal

Ha a magánszemélytől a kifizető nem von adóelőleget, vagy a magánszemély nem adóalany magánszemélynek adja bérbe ingatlanát, akkor a bérbeadó maga számol el az adóelőleggel, adóval.

A magánszemély 2011-től ingatlan bérbeadásából származó bevételével szemben kétféle képpen költséget számolhat el (megszűnt a különadózása), a költségelszámolás formája az adóalapot is befolyásolja, az adó 15%.

Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetén a magánszemély nyilatkozata szerinti, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege. A kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe.

A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.

2019. január 1-je óta az Szja tv. 17.§ (3a) pontja szerint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.

Kivételek:

  • A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás.
  • Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásábólszármazó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.
  • Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.
  • Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amit a bérlő fogyaszt, azt az összeget nem kell bevételnek tekinteni, tehát nem is kell átszámlázni, de a bérlő ragaszkodhat hozzá.

Elszámolható költségek lehetnek:

– értékcsökkenés

– számlával igazolt, és a bérbe adott ingatlanra fordított javítási költség

– a bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódó energia költség

  Egyéb jövedelmek:

– ingatlan, vagyoni jog átruházása szintén 15%-os adókulcsú, 5  év után  adómentes (62.§(6))

ingóság értékesítését (pl.:gk, gép, telefon) nem kell bevallani, ha az abból származó éves bevétel nem haladja  meg a 600 ezer forintot, és nem kell adót fizetni, ha az abból megállapított összes jövedelem (bevétel – megszerzésre fordított összeg, de ha az nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a) nem haladja meg a 200 ezer forintot (58.§. 7,9.),

Kölcsön utáni kamat adózása magánszemély és vállalkozás között

A magánszemély által társaságnak nyújtott kölcsön ellenében fizetett kamat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65. §-a szerint 2007. szeptember 1. után kötött szerződések esetében már nem minősül külön adózó kamatjövedelemnek, hanem az a magánszemély összevonandó jövedelme lesz.
Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint az adó és járulékfizetési kötelezettséget a felek közötti jogviszony határozza meg. Ha nincs semmilyen jogviszony a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt igénybe vevő között, akkor a kölcsön használatáért kifizetett kamatösszegből a kifizetőnek az önálló jövedelemre vonatkozó szabályok szerint személyi jövedelemadó előleget kell vonnia, valamint 19,5 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell utána megfizetnie

– 2012-ben megszűnt a kisösszegű kifizetés (73.§ megszűnése) külön adózása

– 2010.évi XC. tv.  A háztartási munka díjazása adórendszeren kívüli keresetnek számít, de foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van –T1043H nyomtatványon és 1000,-Ft/hó regisztrációs díjat kell fizetni a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára – 10032000-01076215.

OSZTALÉK
2016. január 1-től az év végi mérlegben nem kell megjeleníteni az elfogadott osztalékot, de a taggyűlésnek határoznia kell róla. Könyvelése a taggyűlés dátumával történik.

  1. 09. 01-től 2016. 03. 15-ig ha a cég a tagok javára osztalékot fizetett ki, akkor az ügyvezetőnek (tehát csak Kft.-re vonatkozik) a Gt. 131.§.(3) bekezdése alapján a taggyűlés felé és 30 napon belül a Cégbíróság felé írásban nyilatkoznia kellett (2009. május 1-től elektronikus úton), hogy az osztalék kifizetés nem veszélyezteti a fizetőképességet, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.

– A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Kft. jegyzett tőkéjének minimális összegének változása:

1989.04.-1998.03.       1 MFt

1998.04.-2007.09.        3 MFt

2007.09.-2014.03.       500 eFt

2014.03.15.-               3 MFt

-Az osztalékot főszabályként a vagyoni hozzájárulás arányában, vagy ettől eltérő rendelkezés esetén a társasági szerződésben foglaltak szerinti arányban kell kifizetni.

Lényeges, hogy úgynevezett évközi taggyűlési határozat nem elegendő az osztalék tulajdoni hányadoktól való eltérés döntésének alátámasztására, mert a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. (Gt.) törvény előírja, hogy a számviteli törvény  szerinti beszámoló elfogadásával egy időben határozhat a taggyűlés az osztalék mértékéről, illetve a saját vagyon növeléséről. A gazdasági év folyamán tartott közbeeső taggyűléseken tehát osztalékról nem lehet döntést hozni, legfeljebb az osztalékelőlegről.

– Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg

– bármelyik évben került jóváhagyásra az osztalék, egésze jövedelemnek minősül, melyből a kifizetéssel egy időben a kifizetés napján hatályos mértékű adókat kell levonni (66.§.):

15% Szja és

2019. 06. 30-ig 19,5%, 2019.07.01-től 17,5% szocho – évi 3.576.000 Ft összevonandó + osztalék jövedelem -ig,  ami alapján már megfizetette a szochot

– a jóváhagyott osztalék kifizetésével kapcsolatban az elévülés nem értelmezhetõ, hiszen az éves beszámoló elfogadásával minden évben legalább ezen alkalommal az ügyvezetés részérõl megállapítást nyer a tartozás elismerésének ténye, ami viszont megszakítja az elévülést (Ptk. 327.§).

-Ha van olyan tag, aki nem kívánja a részére járó osztalékot felvenni, akkor lehetősége van az osztalékról lemondani. Ha a tag lemond az osztalék követeléséről, akkor az az Itv. 17. § (1) t) pontja szerint illeték mentes, továbbá a társaságnál ilyen jogcímen felmerülő bevétel a Tao tv. 29/Q § (3) bekezdése szerint 2014-től nem része a társasági adó alapjának sem.
Tipp: Ezzel az adókímélő megoldással nem csak a veszteség, hanem a saját tőke is rendezhető.

– a taggyűlés határozatban visszavonhatja az osztalékfizetésről szóló döntését, megszüntetve ezzel a követelést

osztalék előlegből 15% SZJA vonandó le

Osztalék előleget a Gt. 133.§. alapján 2007. júliustól csak akkor lehet kifizetni, ha a kifizetés lehetősége a társasági szerződésben benne van és a kifizetést 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg támasztja alá. Ellenkező esetben az NAV kamat-mentes kölcsönnek minősíti, a meg nem fizetett kamat összevonandó jövedelem szerint adózik.

Az Szt. 39. § (4) bekezdése alapján osztalékelőleg – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

–  ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál egyéb jövedelem a társaság adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésé-re jutó része.

– a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-től adómentes

-az EVA hatálya alá tartozó vállalkozás által kifizetett osztalékot és osztalékelőleget nem terheli sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás.

  • Osztalék elengedése

A tao-törvény módosítása – 29/Q § (3) bekezdés – következtében 2012. január 1-től bármikor került is elfogadásra az osztalék, annak elengedését (tulajdonosok írásbeli megállapodása értelmében) rendkívüli bevételként kell könyvelni, de csökkenthetjük vele a társasági adó alapját.  Mivel kifizetés nem történik SZJA és SZOCHO kötelezettség nincs.

  1. január 1-től már mindegy, hogy az osztalék jogosultja magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, az elengedés nem jár illetékfizetéssel.

<– Vissza a Hírekhez

Copyright © 1996 - 2022 Duó-Kontír Bt.