Duó-Kontír Bt.

... a könyvelés otthona ...

TB – Járulékok

TB Társadalombiztosítás – 1997.évi LXXX. tv. (Tbj.)
SZOCHO Szociális hozzájárulás adó – 2012. 01.01.-től – 2011. évi CLVI tv. -/10032000-06055912/
bevallás (08) és befizetési határidő köv.hó 12-e

Összevonásra kerül az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó 2019.01.01.-től.

A foglalkoztató köteles a biztosítási jogviszony elbírálása után a biztosítási kötelezettség megállapítására, a biztosított bejelentésére, a biztosítottat terhelő járulékok megállapítására, bevallására, befizetésére, adatszolgáltatások teljesítésére.
Biztosítási jogviszony ellenőrzése az Ügyfélkapun.
A biztosított nyugdíjjárulék köteles jövedelme szolgálati időt keletkeztet.

Szolgálati idő:
A nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.
1997. január 1-től a szolgálati időt a nyugdíj mértékének megállapításához a minimálbérhez arányosítják – 1 nap szolgálati időt a min.bér kereset eredményez, ha ennél alacsonyabb a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, akkor a minimálbér arányának megfelelően módosul -, a jogosultsági idő kiszámításnál minden biztosítási nap egész nap szolgálati időnek számít – a nyugdíj összege lesz kevesebb.

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül. (Ez a szabály különösen a nyugdíjjárulék fizetési felső határ megszűnése óta lényeges.)

Szolgálati időt a Nyugdíjigazgatósággal kötött megállapodás alapján is lehet szerezni (venni), max. 5 évet. Díja: a hiányzó szolgálati idő (nap) x min.bér/30 nap x 24%, melyet egyösszegben kell megfizetni a megállapodáskor.

  1. január 1-től a munkatörvénykönyve szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalót és munkáltatóját semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli, nem minősül biztosítottnak. (Csak 15% SZJA levonás terheli a bruttó bérét.)
    Így a munkaviszonyát be sem kell jelenteni (T1041) a NAVnak, de legyen egy élő munkaszerződése.
    A 2018-ban munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjast ki kell jelenteni a T1041-es bevalláson 2019.01.08-ig.

Szociális hozzájárulás adó – 2019.06.30-ig 19,5%, 2019.07.01.-től 17,5%
A szocho-t addig kell megfizetni, amíg a magánszemély tárgyévi jövedelme el nem éri a min.bér összegének 24-szeresét – 3576 eFt-ot -, tehát max. kb. 697.320,-Ft szocho-ig.

Járulékkedvezmények megszűnése a szociális hozzájárulási adóból:

A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) kormányrendelet 2014-től hatályát vesztette, így kompenzációs adókedvezményre a továbbiakban nem jogosít.

  1. évi CXXIII. Tv. – Start, Start Plusz, Start Extra és Start Bónusz kártya, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás alapján a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmények kivezetésre kerültek.

A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt.
A következő járulékkedvezmények maradtak meg részmunkaidőben dolgozók után is arányosítás nélkül:

Szocho kedvezmény

Kedvezmény mértéke

Időkorlát

Egyéb megjegyzés

Szakképzési hozzájárulás kedv. érvényesíthető

Szakképzetlen, és mezőgazdasági munkakörben dolgozók Minimálbér erejéig 7,75 %

nincs

FEOR 9 főcsoport és FEOR 61, 7333, 8421
T1041-es bejelentés alapján

Nem

Munkaerőpiacra lépő mv. Minimálbér erejéig 15,5 %

első 2 év

Megelőző 275 napon belül 92 napig nem dolgozott. (anyasági ellátás után/mellett ismét munkába állók is)
NAV igazolással

2108 bev. A01-03 lapon jelölni

Igen

Minimálbér erejéig 7,75 %

3. évben

Nem

3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő női mv. Minimálbér erejéig 15,5 %

első 3 év

Min. 3 gyermek után járó családi pótlékról szóló igazolás birtokában
NAV igazolással

Igen

Minimálbér erejéig 7,75 %

4. és 5. évben

Nem

Megváltozott munkaképességű munkavállalók, egyéni- és társas vállalkozók
(egészségi állapot a komplex
minősítés alapján max 60% illetve rokkantsági
vagy rehabilitációs ellátásban részesül)
Minimálbér kétszereséig 15,5 %

feltételek fennállásáig

komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában

Igen

Közfoglalkoztatottak Közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 %-ig 9,75 %

feltételek fennállásáig

közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás

Nem

1998.évi LXVI. tv. – százalékos egészségügyi hozzájárulásEHOkivezetésre került 2019.01.01-től, azonban helyette szocho-t kell fizetni az alábbi kifizetések után:

-béren kívüli juttatások
– egyes meghatározott juttatások
– kamatkedvezmény
– osztalék, vállalkozói osztalékalap
– vállalkozásból kivont jövedelem

  1. évi IV.tv., 2010.évi CLXIX. tv., 2011.évi CXCI.tv. rehabilitációs hozzájárulás – bevallása

(01) és előlegfizetése negyedévente /10032000-06056281/ – 964.500,-/fő/év fizetési

kötelezettség akkor keletkezik, ha 25 fő fölötti alkalmazotti létszám esetében nincs 5% igazolt

megváltozott munkaképességű (40%-os vagy nagyobb mértékű rokkant) foglalkoztatott (aki

legalább heti 15 órás).

2011.évi CLV. tv. – szakképzési hozzájárulás –  Szakhoz – szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a ,

Előleg bevallása (08) és befizetése /10032000-06056061/ havonta, éves elszámolása január 12-ig teljesítendő.

Újra lehet a saját dolgozók képzésére fordított költségek 16,5%-ával csökkenteni a bruttó kötelezettséget, ha havi 45 főnek szervez gyakorlati képzést is!

A főiskolák számára adható fejlesztési támogatás együttműködési megállapodás alapján és ezzel a levonási lehetősége is megnyílik.

Ezen kívül a szakközép- és szakiskola ill. felsőfokú intézmény nappali gyakorlati képzésére fordított összeg a levonható.

A szakképzési hozzájárulás alapja EVÁ-s vállalkozás esetében továbbra is a minimálbér kétszerese, ami nem csökkenthető a fenti kedvezményekkel!

BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYOK (Tbj.5.§)                 –  levonandó járulékok és fizetendő közterhek:

Alapja a minimálbér havi 167.400,- Ft, heti 38.490,-, napi 7.700,-, óra 963,- Ft vagy

            a garantált bérminimum  havi 219.000,-Ft-, heti 50.350,-, napi 10.070,-, óra 1.1259,- Ft

Magánszemélyt terhelő járulékok:
18,5% Társadalombiztosítási járulék (nyugdíj 10%, egészségbizt. 7%, munkaerőpiaci 1,5%)

Munkáltató, kifizető közterhe:
15,5%   –  szociális hozzájárulási adó (2012.január 1-ig nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék)
1,5 %  – szakképzési hozzájárulás

A fizetendő járulékok a fennálló jogviszonytól függnek.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Lehetőség van dolgozni munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban), tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként, továbbá a társaság tagjaként társas vállalkozóként. Ezen jogviszonyok jellemzőit mutatjuk be a következőkben (a teljesség igénye nélkül).

A biztosítottnak minősülő magánszemélyről bejelentési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a foglalkoztatás előtti napon, de legkésőbb a munkába állással egyidőben (abban a percben feladva az ügyfélkapun) ill. a kilépést követő 8 napon belül a T1041-es nyomtatványon az új FEOR 08 munkaköri kódokkal (Art. 16.§.(4), Tbj. 5.§)

Nem kell bejelenteni az alkalomszerű megbízási jogviszonyt, ha a magánszemély igazolja, hogy máshol biztosítottnak minősül. (Art. 16.§.(8), Tbj. 5.§)

Tehát szabályosan mindaddig nem állhat munkába, ameddig a fenti bejelentése meg nem történik, ellenkező esetben ugyanis be nem jelentett alkalmazottnak minősül és a bejelentési kötelezettség ellenőrzésénél pontosan megnézik azt az időpontot (óra,perc), amikor be lett küldve ügyfélkapun a bejelentő nyomtatvány.

Mulasztási bírsággal sújtható a foglalkoztató és az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek a munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése.

Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítja meg, az adóhatóság az adózóval szemben be nem jelentett alkalmazottanként 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, illetve elrendelheti az adóköteles tevékenységet szolgáló helyiség (üzlet, telephely stb.) lezárását. A lezárás időtartama első esetben 12 nyitvatartási nap, a mulasztás 3 éven belüli ismételt előfordulása esetén 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az üzletzárás mellőzésére csak rendkívüli méltánylást érdemlő ok esetén van lehetőség. Ha a mulasztás üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység során történt, az adóhatóság üzletzárást helyettesítő bíróságot szab ki, amely magánszemély adózó esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet. Art. 172.§(5)

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása – baby sitter
A természetes személy és annak háztartásában folytatott takarítási, gondozási, mosási, főzési, házi oktatási, gyermekfelügyeleti tevékenységek, amelyek az ott élő személyek és hozzátartozók mindennapjait szolgálja.
A foglalkoztatást a NAV-hoz kell bejelenteni, ügyfélkapun (T1043H) vagy telefonon! a foglalkoztatás megkezdése előtt, így teljesen adómentes mind a két fél részére.
A bejelentésen felül a foglalkoztatónak havi 1000,-Ft regisztrációs díjat is fizetnie kell a háztartási alkalmazottja után a  NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj 10032000-01076215 számú bevételi számlára, a tárgyhót köv. hó 12-ig.

Segítő családtag

2012. január 1-el kikerült a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alól a segítő családtag fogalma, ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) továbbra is tartalmaz rá vonatkozó rendelkezéseket, tehát a meghatározás létezik.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, a nevelőszülő és a testvér. Aki nincs a felsorolásban, az nem. Így az élettárs, keresztanya, és a „pötty korunk óta barátok vagyunk, olyan mintha a testvérem lenne” sem.

Az Szja törvény 24. §-a meghatározza, hogy a segítő családtag tevékenysége önálló tevékenységnek minősül.

Ha családtag felajánlja ellenszolgáltatás nélküli segítségét vállalkozásunkba, boldogan elfogadhatjuk azt, írjunk megbízási szerződést, figyelve annak minden lényeges tartami elemére, melyet lejjebb a megbízási jogviszonynál részletezünk.

EFO –  egyszerűsített foglalkoztatás – 2010. évi LXXV. törvény 

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, illetve mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára lehet, ami nem haladhatja meg folyamatosan az 5 napot, összesen havonta a 15 napot, évente a 90 napot. Az egyszerűsített munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával és a törvényben előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. Írásbeli ún. egyszerűsített munkaszerződést (amely a törvény mellékletét képezi, illetve az adóhatóság honlapján is elérhető) csak akkor kell kötni, ha ezt a munkavállaló kéri, vagy a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató maga dönt a szerződés írásbeli formája mellett. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesítenie az adózónak elektronikus úton (T1042E nyomtatványon) vagy telefonos ügyfélszolgála-ton keresztül (185-ös hívószámon). Fontos azonban, hogy bármelyik bejelentési forma csak akkor választható, ha az adózó rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval.

Munkanélküli ellátás mellett is végezhető.

Az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén egy fő alkalmi munkavállaló foglalkoztatható.

Minimálisan fizetendő órabér: 818,- vagy 1.095,-Ft.
Pótlékok ugyanúgy járnak mint alkalmazottnál:
-15%-os éjszakai pótlék – 22-06 óra közötti 1 óra időtartamot meghaladó munkavégzésnél
-50%-os “túlóra pótlék” – napi átlagos 8 óra feletti munkaidőre
-50%-os vasárnapi pótlék – ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130%-ának szorzatát (10.010,- vagy 13.091,-/nap) (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Filmipari statisztákra nem vonatkozik.

Egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét  meghaladó mértékű kifizetés nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

A közteher – alkalmi munkánál napi 1.000,- Ft – köv.hó 12-ig történő megfizetésével nem terheli:

  1. a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  2. b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség

Összefoglalva az 5 fontos szabály egyszerűsített foglalkoztatásban:

1. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

           – mezőgazdasági idénymunkára maximum 120 nap/év

           – turisztikai idénymunkára maximum 120 nap/év

           – filmipari statiszta maximum kifizethető napi díj 12.000,-Ft

           – alkalmi munkában maximum 90 nap/év, 15 nap/hónap és maximum 5                             egymást követő naptári  napon lehet foglalkoztatni a munkavállalót

 2. Foglalkoztatható személyek száma egy napon

        – ha nincs fő állású foglalkoztatott a cégben, akkor maximum 1 fő alkalmazható

        – ha a főállású foglalkoztatottak száma 1-5 fő, akkor maximum 2 fő-t lehet                          egyszerűsített módon alkalmazni

       – ha a főállású alkalmazotta száma 6-20 fő, akkor 4 egyszerűsített                                         foglalkoztatottunk lehet

       – ha több mint 20 fő van főállásban alkalmazva, akkor egyszerűsített                                     foglalkoztatottak száma a létszám 20%-a lehet

 3. Az egyszerűsített foglalkoztatott bejelentése: kizárólag két módon lehetséges

      – elektronikus úton beadva (T1042E nyomtatvány)

      – telefonon bejelentve (185-ös szám)

 4. Az egyszerűsített foglalkoztatott jövedelme:

    Itt is különbséget teszünk a minimálbér és a garantált bérminimum között.

    a minimális adható óradíj az egyszerűsített foglalkoztatott részére, ha a

          – minimálbért kapja 818,-Ft/óra,

          – garantált bérminimum esetén 1.095,-Ft/ óra.

     A napi mentesített keretösszeg, vagyis ami után még nem kell szja-t fizetnie a                  foglalkoztatottnak;

           – minimálbér esetén 10.010,-Ft/nap,

          – garantált bérminimum esetén 13.091,-Ft/nap.

 5. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe:

         – mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500,-Ft/nap

         – alkalmai munka estén 1.000,-Ft/nap

         – filmipari statiszta foglalkoztatása esetén 3.000,-Ft/nap,

   ezen összegeket tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell a munkáltatónak bevallania         és megfizetnie.

Be kell jelenteni a külföldi munkát
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a magyar állampolgár köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

Abban az esetben, ha a magánszemély az Európai Gazdasági Térség valamelyik államában (uniós országokban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban) vagy olyan országban biztosított, amellyel a biztosítási jogviszonyról nemzetközi egyezményt kötött Magyarország, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Például az EGT valamely tagállamában munkát vállaló magánszemély fő szabály szerint a munkavégzés helye szerinti tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ezért Magyarországon nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

Az a magyarországi munkavállaló, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvényben meghatározott esetek szerint sem jogosult, illetve más EGT tagállamban sem biztosított, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettséget a 17T1011 számú adatlapon kell bejelenteni az illetékes adóigazgatósághoz. A fizetendő járulék havi mértéke 7 710 forint (257 forint/nap). A bejelentkezés alapján a fizetési kötelezettség az adózó folyószámláján jelenik meg, erről nem hoz külön határozatot a NAV. A járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell fizetni, ha munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon.

Társaság tagjának biztosítotti jogviszonya:

Utolsó hatályos társasági szerződés, a valós ügyvezetés és egyéb tagi munkavégzés
egyeztetése szükséges a helyes járulékfizetés elbírálásához.

A társas vállalkozás tagja esetében  a vezető tisztséget (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) és az ezen felül végzett tevékenységet (munkaviszony, megbízási jogviszony, tagi jogviszony) egymástól elkülönülten kell kezelni.
A munkaviszonyt az Mt. rendezi, a megbízási jogviszonyt a Ptk. 6:272- 6:280. paragrafusai, a tagi jogviszony szabályait a Tbj. 4. paragrafusának d) pontja tartalmazza.

A 2012. január 1-től megváltozott szabályok alapján a társas vállalkozás vezető tisztségviselői tagjának (tag+ügyvezető) mindenképpen biztosítási jogviszonya keletkezik – társadalombiztosítási szempontból – a társasággal kötött megállapodás alapján vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban.
Azt is vizsgálni kell, hogy a tag kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el vagy a társaságban egyidejűleg más tevékenységet is végez.

A lényeg, hogy valahol a magánszemély/tag után legyen járulékfizetés!

– ügyvezetés munkaviszonyban:
akár részmunkaidőben is elláthatja az ügyvezetői teendőket a tag, e tevékenységének járulékolása a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint történik.
Ezután vizsgálandó, hogy a tagnak van-e további jogviszonya a társaságban – az ügyvezetői teendőkön kívül végez egyéb személyes közreműködést pl. konkrétan az ő munkája keletkezteti a kiszámlázott bevételt, mert akkor e tevékenységére tekintettel társas vállalkozónak minősül, ami újabb biztosítotti jogviszonyt és ezáltal járulékfizetést keletkeztet.
Ha a nyugdíjas tag az ügyvezetést (mind pedig a személyes közreműködést) munkaszerződés alapján látja el (óraszámtól függetlenül), nem minősül az ügyvezetésére tekintettel kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, így az 2019. január 1-től nem jár semmilyen járulékfizetési kötelezettséggel.

– Ügyvezetés megbízási jogviszonyban:
– kizárólag ügyvezetői feladatok ellátása
Ha a bt., kkt., kft. természetes személy tagjai a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el és csak ügyvezetői feladatokat látnak el, akkor megbízási jogviszonyukat át kell minősíteni társas vállalkozóvá  és mint főfoglalkozású tag után kell megállapítani a törvényben előírt minimum járulékokat.
– kizárólag ügyvezetői feladatok ellátása és máshol munkaviszonya van
szintén átminősül társas vállalkozónak, de másodfoglalkozású, ha a munkaviszonya eléri a heti 36 órát, tehát csak akkor fizet járulékot, ha jövedelmet vesz fel.
A megbízás esetén nincs minimális díjazás meghatározva, így ingyenesen is elláthatják az ügyvezetők az e körbe tartozó teendőket (Ptk. 6:280. §), de a fentiek szerint nem csak a díjazás dönti el, hogy járulékköteles-e.
– kizárólag ügyvezetői feladatok ellátása és máshol társas vállalkozó (pl. ügyvezető)
szintén átminősül társas vállalkozónak, de többes jogviszonyú – jan. 31-i választása szerint valamelyik társaságnak meg kell fizetni a minimum járulékokat
– kizárólag ügyvezetői feladatok ellátása és nyugdíjas
kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül, ami szerint nem biztosított, csak a 7710,-Ft eü.szolgáltatási járulékot fizeti utána a társaság
– ügyvezetői feladatok mellett más tevékenységet is folytat a társaságban a tag
ez a más tevékenység társas vállalkozóvá teszi, így az ügyvezetését megbízási jogviszonyként kezelni és járulékolni

BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYOK szerint levonandó járulékok és fizetendő közterhek:
a
lapja :kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Kormányrendelet

–  a minimálbér (kötelező legkisebb munkabér napi 8 óra) 2021.02.01-től havi 167.400,- Ft, heti 38.490,-, napi 7.700,-, óra 963,- Ft

FEOR 1… – ügyvezető
FEOR 9…- szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások

– a garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott ezen képesítéssel rendelkező munkavállaló részére alapbérként megállapítandó

2021.02.01-től havi 219.000,-Ft, heti 50.350,-, napi 10.070,-, óra 1.259,- Ft

A munkakörök betöltéséhez szükséges képzettség megítélésében segítséget nyújt a FEOR besorolás is.
FEOR 1… – vezetők, felsővezetők
FEOR 2,3… – felsőfokú, egyéb felsőfokú, középfokú végzettséget igénylő munkakörök
FEOR 4,5,6,7,8…- érettségire épülő szakképesítést vagy szakközépiskolai végzettséget vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek
Arról, hogy a konkrét munkakör beöltéséhez szükséges-e valamilyen végzettség, bizonyos esetekben jogszabály rendelkezik, pl.: 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

1.,  MUNKAVISZONY (Tbj.5.§ 1a)  – alkalmazott – Mt. szerinti alkalmazott

Mt. szerinti irásban rögzített munkaszerződés szerinti munkakörben a munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt;  jelenléti íven nyilvántartott munkarendben; e jogviszony alapján jár szabadság, betegszabadság, táppénz és szolgálati idő.
Kivéve 2019. 01.01-től a saját jogú nyugdíjas alkalmazottat, mert ő nem minősül biztosítottnak és így táppénzre és szolgálati időre, valamint a bére alapján a nyugdíj további 0,5 %-os emelésére sem jogosult. Betegsége esetén kell az orvosi igazolás, ami bizonylata a 15 nap betegszabadságnak, melyet a munkáltató fizet részére.

– min. a minimálbér vagy a garantált bérminimum után napi 8 órai munkaidőhöz viszonyítva
(kivéve a saját jogú nyugdíjas alkalmazott, aki nem minősül biztosítottnak)

Ügyvezető – Ptk. szerinti vezető tisztségviselő – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezett – nem láthatta el feladatát munkaviszonyban, ha egyszemélyes Kft. tagja, Bt. beltagja vagy ha a tag részesedése nagyobb 50%-nál.
2014. március 15-étől – a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépésétől – az új Ptk. 3:112. §-a (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.  Így az új Ptk. a munkaviszonyban történő ellátásra már korlátozást, feltételt nem tartalmaz, így a társasági szerződés módosítása nélkül is elláthatja a tag munkaviszonyban e tisztséget.

Megbízási jogviszonyt is létesíteni ugyanazon munkavállalóval, csak akkor lehet, ha a dolgozót a munkaviszonyban ellátott munkakörétől távol eső munkakörre szeretnénk megbízni. Lényeges, hogy jól elválasztható legyen adott esetben a két munkakör, annak munkaideje és beosztása.

2., MEGBÍZÁSI JOGVISZONY (Tbj.5.§ 1g) – egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony

Ptk. szerint szóban vagy írásban kötött megbízási szerződés alapján, melyben felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét feladat ellátásáért vállal kötelezettséget; a megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó; nincs plusz juttatás, sem pótlékok; nem jár szabadság; a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik.
A megbízási jogviszonyt a vállalkozói jogviszonytól az különíti el, hogy míg a vállalkozó valamely meghatározott eredmény elérésére, előállítására köteles, addig megbízás esetén a megbízott a rábízott feladat ellátására. Így a vállalkozási szerződés úgynevezett eredménykötelem, a megbízási szerződés viszont gondossági kötelem.
Fontos tudni, hogy a megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ilyenkor a számlán feltüntetett összegből adóelőleget, valamint egyéni járulékot kell vonni a kifizetőnek és ezen túl még járulékfizetési kötelezettség is terheli a szervezetet!
Költség elszámolásról nyilatkozni kell a jövedelem megállapításához. Bárhogy is döntünk év elején, azt a költség elszámolási módot kell alkalmaznunk az adóévben minden önálló tevékenységből származó jövedelmünk (pl. ingatlan bérbeadás) esetén.

A megbízási szerződésben rögzített időszakon belül nem kell vizsgálni, hogy a megbízott mely napokon, összesen milyen időtartamban teljesítette a feladatot. Ha a szerződésben nem rögzítették a megbízás időtartamát, akkor a szerződéskötéskor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni.

Folyamatos munkavégzés esetén főszabály szerint havonta, kifizetéstől kifizetésig nézzük az időszakot. Ha a munkát végző személy időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezésével kap díjazást, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálására a díjazás kifizetésekor történik.

Ahhoz, hogy a biztosítási jogviszonyt el tudjuk bírálni, megbízási jogviszony esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem (bevétel – elszámolható költség) eléri e a minimálbér 30 %-át (2020-ben 48 300 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2020-ben 1 610 Ft)Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után. Kiemelném, hogy ugyanazon munkáltatónál adott naptári hónapban, több megbízási jogviszony keretében szerzett jövedelmek összegét (és a napok számát is) össze kell adni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, pl. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője esetében is ugyanígy kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, annyi különbséggel, hogy ez esetben nincs lehetőség költségelszámolásra.

eseti megbízási szerződés alapján – költségnyilatkozat figyelembe vételével -,

= ha a díjazás eléri a min.bér 30%-át, azaz  napi 1.610,-Ft vagy a fölötti, akkor biztosítottként a megbízott díjából 15 % Szja, 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni, továbbá megbízót 17,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. Amint a biztosítási kötelezettségre fény derül – ami sok esetben csak a kifizetéskor történik – NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik a T1041-es nyomtatványon.

=ha a díjazás nem éri el a min.bér 30%-át, azaz napi 1.610,-Ft alatt van, tehát a megbízott nem válik biztosítottá, akkor a díjból csak 15 % Szja-t kell vonni, megbízó a 17,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást ebben az esetben is köteles fizetni, viszont NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettsége a T1041-es nyomtatványon.

=Harmadik eset, amire lehetőséget biztosít a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)6:280. §–a, hogy megbízott ingyen vállalja a megbízást. Ebben az esetben megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. Nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység időtartama.

ügyvezetés megbízás alapján
– ha vállalkozáson kívüli személy az ügyvezető (Kft.-nél lehetséges) csak akkor válik biztosítottá, ha a tényleges díjazás eléri a min.bér 30%-át
– ha tag az ügyvezető, akkor társas vállalkozónak minősül és a min. járulékokat meg kell fizetni

3., TAGI JOGVISZONY (Tbj. 4.§ dd)1.) – tagok (2006.évi IV. Gt. tv.) – társas vállalkozó

Figyelem, ha vállalkozás tagja, akkor a tagsága okán biztosítottá válhat, ha sehol máshol nincs biztosítási jogviszonya és ténylegesen személyesen közreműködik,  így legalább a min.bér után járulékot kell fizetni.

A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.
Tehát a fenti gazdasági társaságok tagjának kizárólagos vagyoni hozzájárulása (csendes társ) nem alapoz meg biztosítotti jogviszonyt.
A társasági szerződésnek meghatározó jelentősége lehet a jogviszony megállapítása szempontjából, hiszen ha az személyes közreműködési kötelezettséget ír elő, akkor függetlenül a tényleges közreműködéstől, az érintett társas vállalkozónak tekintendő.
Ugyancsak vélelmezhető a személyes közreműködés abban az esetben, ha a társaságban érdemi tevékenység folyik, de nincs alkalmazottja. Ebben az esetben nyilvánvaló a tagi munkavégzés, a társas vállalkozói jogviszony és az ahhoz tartozó járulékfizetési kötelezettség.

  személyes közreműködés, tagi mellékszolgáltatás
(2007. július 1-től nem minősül személyes közreműködésnek a Gt. alapján az üzletvezetés és a képviselet ellátása.)

Személyes közreműködésre (a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában való részvétel) csak akkor kötelezett a tag és csak akkor illeti meg díjazás, ha a társasági szerződés vagy külön megállapodás (pl.: taggyűlési jkv.) rendezi. (Gt.119,317. §.)

Ezért a lehetősége szerepeljen a társasági szerződésben, de ne legyen kötelező, mert akkor mindenképpen kell valamennyi járulékot fizetni.

  1. 01.01-től a Tbj. szerint társas vállalkozónak minősül – és ez alapján minimum járulékfizetési kötelezettsége lehet – az ügyvezetést megbízás alapján ellátó tag is, akkor is,

– ha azt ingyenesen, 0 Ft-ért végzi,

–  ha külön munkaszerződése nincs az ügyvezetésre,

– ha az ügyvezető egyébként más tevékenységet nem végez a vállalkozásban

munkaviszony alapján.

– ha a tag személyes közreműködést is végez a társaságban, mert akkor a

megbízás alapján végzett ügyvezetés választott tisztségviselői jogviszonynak minősül.

     a.,  főfoglalkozású tag (akinek nincs máshol heti 36 órás jogviszonya és személyesen

       közreműködik a társaság tevékenységében az  ügyvezetés

       mellett)

Bt. Beltag , Kft. tag –  járulékfizetés a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér vagy a gar.bérminimum 112,5 %-a után

Bt.kültag után (ha nem ügyvezető) csak akkor kell fizetni, ha közreműködik és jövedelmet vesz fel, akkor is ha nincs máshol  jogviszonya

     b.,kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő tag – (van máshol heti 36 órás jogviszonya vagy közép- ill. felsőfokú nappalin tanul)

– csak felvett jövedelem után kell járulékolni, a közreműködését ingyenes megbízásként is elláthatja

c.,kiegészítő tevékenységű tag – csak a saját jogú öregségi nyugdíjas!

– ha ténylegesen személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet (nem az Ügyvezetésért) és máshol nem tag  – 7.710,- Ft

– ha több helyen tag és személyesen közreműködik, csak az egyik általa választott vállalkozásban kell megfizetni a 7.710.-Ft-ot (jövedelem felvéttől függetlenül),   melyről január 31-ig igazolást kérünk!

– Ha Bt. nyugdíjas kültagja csak tag, nem végez személyes közreműködést (a társasági szerződés szerint nem ügyvezető), akkor nincs egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség.

 

–  Kiegészítő tevékenységet végző tagnak vagy egyéni vállalkozónak 10% nyugdíjjárulékot is kell fizetni az adóköteles  jövedelem után.

Akkor is, ha az ügyvezetést megbízás alapján kisösszegű kifizetéssel rendezik, de a társaságnak szocho fizetési kötelezettsége nincs.

Akik semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkeznek, havi 7.710 Ft egészségügyi       szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. A Tbj.39.§.(2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettséget és annak megszűnését 15 napon belül kell bejelenteni a T1011 nyomtatványon, hogy egészségügyi szolgáltatásban részesülhessenek.

Az eltartott hozzátartozói jogon igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 2008. áprilisától megszűnt.

Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő, de arra nem jogosult személyekről az     egészségbiztosító havonta adatot küld az NAV részére további ellenőrzésre!

Arra az időszakra, amelyben a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (nincs biztosítása) a NAV a járulékfizetést visszamenőleg határozattal előírhatja.

Ellátások:

Nyugdíj – 1997. évi LXXXI.tv. – legkisebb összege 28.500,- Ft

 –  nyugdíjas nem munkaviszonyból eredő jövedelméből is le kell vonni a 10% nyugdíjjárulék (minden 365 nap szolgálati idő után a jövedelem összegének 0,5%-ával automatikusan emelkedik a nyugdíj) mellett a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot is (T.22/A§)

  1. december 31-ét követően a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani.
  2. január 1-től kezdődően megszűnt mindenfajta nyugdíjkorhatár elérése előtti öregségi nyugdíj: előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, szolgálati nyugdíj. Ezek korhatár előtti ellátásnak minősülnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjban és a korhatár előtti ellátásban részesülők esetében érvényes a keresőtevékenységre vonatkozó korlátozás! A 62. életévét még be nem töltött nyugdíjas olyan keresőtevékenységet folytat, melyből az évi keresete meghaladja az 2.898 eFt-ot (minimálbér 18 szorosát) (havi 241.500,-Ft), akkor a bejelentési kötelezettség alapján nyugdíját szüneteltetik a nyugdíjkorhatár eléréséig. (T.83/B§)

Amennyiben a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdőnappal állapították meg, akkor a korlátozás 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmek esetén lép életbe.

Betegszabadságot, (1992. január 1-től vezettek be) 15 mnapig (vagy a

    Munkaviszony kezdetétől arányos ideig), melybe a fizetett ünnep is beletartozik, a

munkáltató fizeti, a távolléti díj 70%-át

    Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot

kell elszámolni.

Nem jár betegszabadság az üzemi baleset illetve a foglalkozási betegség (1.,2 kód), a veszélyeztetett várandóság (9-es), a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség (5-ös kód) és a Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés (7-es kód) esetén sem.

Táppénz
a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

1997.évi LXXXIII.tv. 43.§.  max. 1 éven át a

– napi átlagkerest 60%-a – folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében,

– napi átlagkerest 50%-a – 2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében, de max. a

min.bér 200%-a

passzív táppénz 2011. július 1-től megszünt, tehát csak biztosítási jogviszony alatt jár

55.§. – baleseti táppénz  a mbér 90 % -a

19.§. – A táppénz 1/3-át az OEP a munkáltatóra visszaterheli, a hozzájárulás

befizetése /10032000-06056243/ határozat szerint .


Családtámogatások:

1997.évi LXXXIII.tv.

Gyermekápolási táppénz – munkáltatói kérelem alapján a gyermek betegségének első

          napjától a mbér 60%-a

 

1.CSED –Csecsemőgondozási díj =TGYÁS – terhességi gyermekágyi segély –

 munkáltatói kérelem alapján legkésőbb a

szülés napjával kezdődő 168 napos szülési szabadság időtartamára jár, mértéke

az  igénylő jövedelme napi átlagának 70%-a (SZJA levonással jár),

ha a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és

  • a biztosítás fennállása alatt, vagy
  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának

ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül, vagy

  • a biztosítás megszűnését követően táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a

folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.

A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a

munkavállaló megállapodása az irányadó.

Nem jár, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez.

Időtartama alatt a munkaviszony megszüntethető.

  1. GYED – gyermekgondozási díj – munkáltatói kérelem alapján jár (visszamenőleg

    legfeljebb 6 hónapra), ha a szülés előtt legalább (nem feltétlenül folyamatos) 180

napi biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg

az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének

    betöltéséig jár.

A figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a

gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka,

havi bruttó 225.400 Ft lehet.

Idejére fizetés nélküli szabadságot kell kérni, munkavégzésre nincs lehetőség.

Ügyvezetést sem lehet ellátni gyeden lévőnek – társasági szerződést kell módosí-

tani.

  1. évi LXXXIV.tv.
  2. Családi pótlék – 12.200,- Ft/hótól – legfeljebb két hónapra visszamenőleg igényelhető
  3. Anyasági támogatás – 64.125,-Ft (egyszeri)

a szülést követő 180 napon belül igényelheti az anya, ha legalább

négyszer részt vett terhesgondozáson

  1. GYES – gyermekgondozási segély (alanyi jogon) – 28.500,-Ft/hó
  2. május 1-től a gyerek 3 éves koráig jár . Mellette heti 30 órás munka is vállalható.

GYET – gyermeknevelési támogatás – 28.500,-Ft/hó

3 vagy több gyermeket nevelőnek jár, ha a legkisebb gyermek 3 és 8 év közötti

Mellette heti 30 órás vagy otthoni munka korlátozás nélkül vállalható.

<– Vissza a Hírekhez

Copyright © 1996 - 2022 Duó-Kontír Bt.